Rámjött, hogy ennék valami jót.
Ez nem tegnap volt és nem is tegnapelőtt, hanem úgy 30 éve.
Sajnos meg is látszik.
A hatalmas testtömeg okozta megpróbáltatásaimat igyekszem enyhíteni a kajablogolással.
Általában sikerül.
Mint a mai mákos bobájka.

Először megsütöttem a karimangót.
A karimangó a gubarúd neve azon a környéken, ahol édesapám született és sajnos már nincs élő ember, akitől meg lehetne kérdezni a receptet, ezért én a karimangót ugyanabból a tésztából készítem, amiből a fontottkalácsot, a brióst vagy a molnárkát.

A kenyérsütő gépbe bepakolok egy pohár tejet, rá fél kiló finomlisztet, tíz deka kristálycukrot, 6 deka vajat, három csipet sót, rámorzsolok egy fél kockaélesztőt és egy késhegynyi aszkorbinsavat, aztán hadd szóljon. A mostani gépem, a Hausmeister nagyon szépen dolgozik, az első olyan ketyere, ami először felmelegíti a hozzávalókat, aztán a két lapátjával oda-vissza dagaszt: egy darabig jobbra forognak, aztán stop és irány visszafelé. Sokkal jobb kenyereket csinálok vele, bár meg kell jegyezni, hogy bő egy évvel a használatba vétele után már alkatrész kellett hozzá: az üst alján lévő egyik rúgó eltört, de szerencsére kaptam egy nagyonvegyes boltban.

A szépen megkelt tésztából lisztezett deszkán összedobok nyolc brióst és sodrok három karimangót, konyharuhával letakarom, utánkelesztem egy félórát, aztán 175 fokos sütőbe teszem és megsütöm. Most a bobájka, illetve a karimangó a lényeg, nem kenek, nem szórok, nem dekorálok, úgyis elfogy.

karimangó
 

A karimangót harmadnaposan, amikor már egy kicsit megszikkadt, felkarikázom. ujjnyi vastagra. Közlöm az érintettekkel, hogy aki megette az egyik rudat és letört a másikból, az nem kap bobájkát és sajnálhatja, mert marha jó lesz, igen nagy kedvemben vagyok.

Beleszórom a tésztadarabkákat egy edénybe és ráöntök 2 deci, vaníliáscukorral és egy evőkanál kristálycukorral megmikrózott tejet és elkeverem. Ellenőrzöm, hogy nem ázott-e el és hogy minden tésztadarabkára jutott-e a tejből.
Jutott.
A mákdarálóba teszek egy félbögrényi mákot, finomra darálom, rászórom a tésztára, majd megismétlem a müveletet azzal, hogy a második eresztés mákot egy teáskanál kristálycukorral darálom finomra. Jól összekeverem.

mákos guba
Most jön a trükk.
Ráöntök egyféldeci narancsszörpöt és ráreszelem egy fél narancs héját.


Jól elkeverem, majd kivajazott maciformákba nyomkodom.

200 fokra előmelegített sütőbe tolom 10 percre. Aztán tányérra borítom és begyűjtöm az elismeréseket.

A legnagyobb elismerés persze az, hogy nem tett rá senki semmit, pedig lehetett volna lekvárt, porcukrot, mézet, narancsszörpöt, ketchupot, csipetkét, balzsamecetet, erőspistát,  kinek mi a rigolyája és ki hogyan alakítja az elépakolt silót a saját szájaíze szerint.

mákos bobájkaÍme, a mákos bobájka a la medw.
Akartam tenni rá egy narancsszeletet meg egy mentalevelet, de elkéstem.
Elfogyott.
Már csak ez a poszt maradt, emlékbe.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://medwe.blog.hu/api/trackback/id/tr341782688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Molnár Péter · http://farkastanya.blogspot.com 2010.02.24. 10:18:24

Nagyszüleimnél a szenteste hagyományos vacsoraétele volt a mákos guba. Böjt lévén hús nem kerülhetett az asztalra, a hal pedig az Alföldön ritka jószág volt még akkoriban.
A gubához a kifliket mamám maga készítette, általában előző nap, az alábbiak szerint:

A kifli hozzávalói:

1 kg liszt,
másfél db élesztő, (por alakú akkor még nem volt)
8 dl tej,
kevés só,

Az élesztőt 2 dl langyos, 1 evőkanál liszttel elkevert tejbe morzsoljuk, és hagyjuk felfutni kb. 10 percig. Hozzáadjuk a lisztet és ízlés szerint a sót, kevés langyos vízzel jól összegyúrjuk. Tiszta konyharuhával lefedve hagyjuk kelni 20 percig. Ekkor belisztezzük a lapítót és jól átgyúrjuk a tésztát. Gömböt formálunk belőle.
Letakarjuk konyharuhával, hagyjuk 20 percig. Egy tepsit kibélelünk zsírpapírral. A megkelt tésztából 5 egyenlő nagyságú cipót formázunk. A cipókat négy egyenlő részre vágjuk, kinyújtjuk, majd a tésztából 20 egyforma rudat sodrunk. Tepsibe tesszük, letakarva hagyjuk még kelni 10 percig, közben előmelegítjük a sütőt. A kifliket megkenjük tejjel. 15-20 percig sütjük, tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e.

A guba hozzávalói:

20 db kifli felszeletelve és szárazon, sütőben megpirítva,
1 l forró tej, vaníliás cukorral és kristálycukorral ízlés szerint elkeverve,
35 dkg mák darálva,
méz, ízlés szerint.

A megpirított kiflikarikákat a forró tejjel leöntjük, hogy megszívja magát, ügyelve arra, hogy ne ázzon szét.
A mákkal elkeverjük, tálaláskor mindenki ízlésének megfelelően ízesítheti mézzel.

Lehet persze gusztusunknak megfelelően cifrázni a dolgot.
A forró tejben felolvaszthatunk vajat – semmi esetre sem margarint –, a mákhoz keverhetünk reszelt citrom vagy narancshéjat is. Tálalhatjuk vanília- vagy borhabbal, sodóval.

Én a magam részéről maradok a sült almánál.

Elnézést, ha a kívánatosnál hosszabbra sikeredett, de még mindig imádom osztani az észt.

az igazi medwe · http://medwe.blog.hu 2010.02.26. 11:49:20

@Molnár Péter: köszönöm, nem tud hosszabbra sikerülni a kívánatosnál, ugyanis nincs kívánatos mennyiség, sőt, minden receptnek örülök.
A kiflirecept hozzávalói között szerepel 8 dl tej, azt mikor kell beletenni? Az említett kevés langyosvíz a tej mellett, vagy helyett van a tésztában?

Molnár Péter · http://farkastanya.blogspot.com 2010.02.26. 20:21:24

@az igazi medwe: Mindig ez van, ha igyekszem mindenre figyelni. :o)))
Természetesen langyos víz csak a tej után, ha szükséges.
süti beállítások módosítása