Az Értől az Oceánig

 

Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.

S ha rám dől a szittya magasság,
Ha száz átok fogja a vérem,
Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.

Akarom, mert ez bús merészség,
Akarom, mert világ csodája:
Valaki az Értől indul el
S befut a szent, nagy Oceánba.

 Ady Endre

Adytól kölcsönöztek címet annak magyar nép- és világzenét népszerűsítő koncertsorozatnak, amelynek szombat este a Művészetek Palotájában volt az utolsó előtti állomása a Folkside, a Makám, a Tárkány művek és a Csík zenekar részvételével.

A fidelio.hu beharangozójához csak a koncert után volt szerencsém és örültem, hogy az olvasottakkal ellentétben a Fesztiválszínházban nem látszott a fogyatkozó közönség, ugyanis teltház volt.

A Folkside a műsorvezető szerint néhány zenész nem olyan régi egymásra csodálkozásából született zsenge zenekar. Érdekes dolgokat produkáltak, szívesen meghallgatnám őket mégegyszer, mert az első találkozásunkból három dolog maradt meg: a rossz hangosítás (olykor csak láttam a hangszereket, de nem hallottam őket), hogy a frontember úgy
 

mozgott a gitárjával a színpadon, mint egy ideges gázlómadár, amelyik tojásokat szeretne rakni, de nem leli az alkalmas helyet, továbbá hogy azért jó kis kezdeményezés az akusztikus népi hangszerek, a kongákból épített dobszerkó és elektromos gitár együtt.
Őszintén remélem, hogy a bőgős komolyabb sérülés megúszta, hogy a reflektoroktól elvakítva átesett a színpadra fektetett hangszerén.

A Makám együttest még a nyolcvanas évek közepén hallottam a Kolindával együtt, majd eltűntek a hazai színpadokról, úgy tudtam, külföldre mentek.
Örültem hogy újra látom-hallom őket, bár csak a zenekarvezető volt ismerős, aki fiatalokkal - elsősorban csinos lányokkal - vette körül magát. Játszottak balkáni népzenét, illetve olyan népi ihletésű muzsikát, amit átszőttek modernebb, könnyűzenei szálak. Jó volt őket hallgatni, bár a koncert vége felé úgy éreztem, hogy ha az énekes mégegyszer azt visítja, hogy rrrrrrrrrrrrr, jihááááá, akkor hozzávágok valamit, mert a rrrrrrrr jihá nyilván fontos és igen jó dolog, de nem félpercenként.

Csalódtunk a Tárkány Művekben, akikért eddig csak netes videók közvetítésével tudtunk rajongani. Népzenei feldolgozások jazzköntösben, illetve jazz slágerek népzenei feldolgozásban - ezt szerettük volna élőben hallani, ehelyett lapos sanzonokat játszottak,a miket az sem tudott különösen feldobni, hogy ők adják elő.

Mi pedig ezeket szeretjük:


 

Ami pedig az est fénypontját jelentő Csík zenekart illeti, talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a hazai zenei élet kiemelkedő és szerencsés pillanata volt, amikor Csík János találkozott Lovasi Andrással. Bár a Kossuth-díjas ikon aznap este nem volt jelen, a szelleme igen.

A Csík Lovasi  (Csillag vagy fecske) mellett játszott HOBÓ bluest (Közép-európai HOBO blues), Quimbyt (Most múlik pontosan), de valami miatt én ebből az estéből a következő dalt hoztam magammal:

 

Mindent köszönök!
Mindenkinek.

Végre egy igazi fesztivál, valódi fesztiválhangulattal és rengeteg résztvevővel.
Igaz, van hagyománya a dolognak, mert a Szegedi Borfesztivál 2012 honlapja szerint ez már a 18. alkalom, így nagykorú lett a sorozat és hadd gonoszkodjak egy kicsit: itt lenne érdemes körülnézni minden önértékelési zavarral küzdő szervezőnek, amelyik fesztiválnak hirdeti az egyszerű, sátras lagzi méretű és színvonalú hétvégi rendezvényét.

Hol ebédelünk? - kérdezte kedves barátom, aki a hármas pályán úszott.
Én a négyesen és két dolog járt a fejemben.
Hogy ne csapjak többet huszonhét tempónál, meg hogy de jó is a lazac.

- Szerintem ne menjünk étterembe - így én, miután kijött a huszonhét tempó - támadt egy ötletem. Vegyünk lazacot és percek alatt megcsinálom, ihletem van.

Ezeket vettük kettőnknek:

az igazi medwe 2012.05.23. 19:53

Oviedo

Oviedo
A BFZ turné utolsó állomása.
Az északnyugaton elterülő városka valóságos ékszerdoboz.

az igazi medwe 2012.05.14. 23:03

Barcelona

Barcelona
Gyönyörű város lehet, kár hogy csak annyit láttunk belőle, amennyi a szállásunk és a koncertterem közötti úton a busz ablakából látszott.

A zenepalota csodás hangversenyterme minden kimaradt látványért kárpótolt.
Nagyon kíváncsi voltam, hogy szól majd a Fesztiválzenekar négy óra buszozás, a szállás elfoglalása, ebéd, gyors felfrissülés, újabb buszozás és próba után.
Nos pont úgy, ahogy gondoltam.
Tökéletesen.
Fáradtságnak a legapróbb nyoma sem látszott a zenészeken, pedig lett volna rá okuk bőven.

Székely Zsolt Székely Zsolt a MÁV szimfonikusok tubása, kisegítőként, vendégként vesz rész a Budapesti Fesztiválzenekar olasz-spanyol turnéján.
Ausztriában nevelkedett, és a Zeneakadémia megkezdése előtt a Honvéd Művészegyüttes Szimfonikus Zenekarában kezdte zenekari pályáját, majd a MÁV Szimfonikusoknál folytatta. Hosszabb ideje jár kisegíteni a Fesztiválzenekarba, de mint két koncert között egy kellemes séta során elárulta: ez az utolsó, többet nem jön, sőt, a pályát is elhagyja.


Mi történt?

az igazi medwe 2012.05.12. 00:00

Valencia

Valencia.
Spanyolország harmadik legnagyobb városa, 800.000 lakossal.
A várost valamikor kettészelő folyó medrét gyönyörűen parkosították és futurisztikus épületekkel vették körül, ezek egyike az idén 25 éves Zenepalota.

Itt lépett fel ma este a Budapesti Fesztiválzenekar a turné eddigi programjával.

az igazi medwe 2012.05.10. 16:42

Perugia

A turné második állomása Umbria tartomány székhelye: Perugia.
A zsúfolt óvárosban csatangolva séta közben, egy teraszra könyökölve vagy egy lépcsőn ülve megelevenedik a történelem. Középkori falak, áttekinthetetlen sikátorok, félhomály, macskaszag, motorok, templomok, Raffaelo, történelmi városkút, sivítozó fecskerajok, teraszok padokkal és a kilátást jól eltakaró, szép formára nyírt fasorral, mozgólépcsők sora a régi városfal alatt, benne és a labirintusában, az európai turistaközpontokban megszokott külföldi szuvenír árusok hada.

A Teatro Morlacchi kívülről olyan, mint egy régi malom, vagy egy kaszárnya, a bejárata is inkább egy magtár ajtajára emlékeztet, belül azonban mint egy kis ékszerdoboz. Zegzugos folyosók, alacsony ajtók, két méter belmagasságot sem elérő páholyok, így aztán könnyű volt öt emeletet beépíteni. Belegondolni is borzasztó, mi lenne itt akár egy kisebb tűz esetén, mennyi idő alatt lehetne kiüríteni az épületet  az amúgy is keskeny sikátorokra nyíló három szűk kijáraton keresztül.

A terem megtelik, a közönség első ránézésére sokkal jobb, mint tegnapi palermóiak.
Sok a fiatal, vannak egész családok, a ruházatuk nem annyira elegáns, mint a túlöltözött szicíliai sznoboké, de viselkedésben messze felülmúlják őket.
Több néző kis elemlámpával megvilágított partitúrából ellenőrzi, hogy jól megy-e minden.
Az első tétel után beletapsolókat a többiek azonnal lepisszegik.

A fesztiválzenekar lelkes követőinek kis csapata egyetért abban, hogy eddig ez a koncert volt a legjobb. Százszor jobb volt a terem akusztikája a levegőtlen palermóinál, a zenekar pedig lelkesen, vidáman játszott, mintha nem egy fárasztó turné közepén lennénk, hanem három hét havaj után.
 

Érdekes módon amíg a MÜPÁ-ban a két Beethoven után néhányan hazamentek,  Perugiában a második félidőre eltűntek a sorokban itt-ott üresen maradt székek, még jött néhány néző, így teljes teltház lett.

Olaszországban állítólag ritka madár a vastaps.
Tegnap az is megvolt.
A BFZ kapta.
A mi Fesztiválzenekarunk.
Megint jó volt magyarnak lenni.

 

Készítettem a hegedűverseny utolsó perceiről egy kis felvételt.
A rossz internet ellátottság miatt egész éjszaka csupán 25%-ot sikerült feltölteni - most itt Valenciában sem sokkal jobb a helyzet, mert 40 perc alatt 2%-nál járunk és nem biztos, hogy lesz türelmem kivárni, amíg mind a hat perc felkerül a jutyúbra.

 

 

A Budapesti Fesztiválzenekarral minden koncert ünnep.
Most bő egy héten át ünnepelhetek. *

Szombaton kezdődött.
Pinchas Zukermannal adták elő Beethoven Hegedűversenyét, ami a korabeli kritika szerint lejátszhatatlan zenei zagyvalék. Hogy a kritika 200 év alatt sem tudott fejlődni, arra ékes bizonyíték Fáy Miklós dolgozata, ami újabb mérföldkő a kortárs zenekritika gazos-kusza ösvényein.

Tanne Budakeszi büféasztalTúróscsusza. Gusztustalan, de legalább van. Ha egy RENDES büféasztalos étteremben a vendég elégedetlen a kínálattal, akkor a tulaj megkérdi, mit enne - és hoz neki valamit a kívánsága szerint.
A budakeszi TANNE étteremben ehelyett a tulaj magyarázkodik, ígérget és vádol - nehogy elfelejtse a kedves vendég, hogy a hazai gasztronómia még arrébb esik a boldogabb országok színvonalától.

 

Nagyon nem örültem, amikor a budakeszi Tanne szerepelt egy meghívóban.
Még aktív étteremtesztelő koromban jártam itt és nagyon rossz emlékeim voltak, mert gyenge volt a felhozatal, ráadásul pofátlan módon becsaptak, 1950 Ft helyett 2500 Ft-ot számláztak fejenként.

az igazi medwe 2012.03.17. 10:08

Bach és Bruckner

"Most már biztos, hogy a Mackó úr is te vagy" - írta egyszer valaki, akivel kisgyerekként együtt pancsoltunk a kádban.

Mackó úr - sokszor el kellett mondanom - nem én vagyok, hanem egy kedves jóbarát, akit 10 éve a medwe-féle étteremteszteknek köszönhetően ismertem meg és legutóbb őt cincáltam magammal a BFZ aktuális koncertjére, így most már mindenki láthatta, hogy tényleg nem én vagyok.
A következő sorokat sem én írtam, hanem ő.

Március 12-én, a MÜPÁ-ban a Budapesti Fesztiválzenekar koncertezett Fischer Iván vezényletével.
Bach 105.kantátáját (amit a mester először két hónappal a lipcsei Tamás templom kántoraként történt beiktatása után mutatott be!) a BFZ tagjaiból válogatott kamarazenekar korhű hangszereken interpretálta -Fischer Iván maga is részt vett a játékban-, a kantáta szövegét pedig Kiss Noémi, Schöck Atala, Megyesi Zoltán és Peter Harvey szólaltatta meg. Az emlékezetes előadás kiemelkedő élménye volt a tolókürt és az oboa virtuóz játéka.
Meglehet, tiszteletlenségnek tűnik az előadást játéknak titulálni, de valóban úgy tűnt, hogy az előadók számára is élvezetes játék volt az eredeti hangzás varázslata!
Bruckner VII. (E-dúr) szimfóniája hatalmas energiájával, és a zenekar végletekig fokozott fegyelmével hozott nagy élményt. Bazsinka József tubajátéka ezúttal is felemelő volt. A Wagner halálát vizionáló alkotás -ahogy azt Fischer Iván a bevezetőjében is említette-, az idei hangversenysorozat előadásain jutott el a most hallott, tökély szintjére.
Köszönjük!
 

Csatlakozom.

 

TETSZETT?
itt nyomja meg

Művészetek Palotája, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Antal Mátyás.
Balogh József zongora, Fassang László orgona.
(félve pillantunk a pódiumerkélyre, de a dilis tyúk ma nem ért rá ;-))

Ravel Spanyol Rapszódia
Népszerű, gyakran játszott mű, hűdejó


Ravel G-dúr zongoraverseny
Milyen fiatal ez a Balogh József zongoraművész és száj marad tátva, amilyen pontosan, technikásan, dinamikusan játszik, tökéletes összhangban a karmesterrel és a zenekarral. Nagy jövőjét látom ez ifjú művésznek, a közönség tombol, a két varázslatos ráadás után biztos vagyok abban, hogy egy jól kiválasztott előnévvel könnyebben indulna a nemzetközi karriere.

Saint-Saëns: III. (c-moll, orgona) szimfónia
Monumentális darab, a szimfóniák sorában egyedülálló, hogy két tipikus szólóhangszert is megszólaltat. Két bájos hölgy négykezese a zongorán (vajon őket hogy hívják?) és Fassang László virtuóz közreműködése az orgonán csodává emeli a muzsikát, amiben a hallgató feloldódik és egy időre megszűnik.
A mostanában ritkán látható-hallható Ligeti András és a sokadik nevén futó MATÁV zenekar agyonnyúzott koncertfelvétele után ez a parádés előadás egészen más megvilágításba helyezi Saint-Saëns művét.

Nehéz lenne ilyen esték nélkül...

 

 


 

Haydn: A teremtés
A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar hangversenye
Közreműködik: Szutrély Katalin – szoprán, Kálmán László – tenor, Kovács István – basszus
Koncertmester: Paulik László Vezényel: Vashegyi György

Amikor tavaly végignéztem a BFZ idei bérlet-sorozatát, bosszúsan láttam benne Gérard Korsten nevét. Egyszer már lett volna hozzá szerencsém, de nem volt.

szociológus nyilatkozik

Létezik egy szép francia szó, a trouvaille.
Azt jelenti: felfedezés. Vagy éppen azt hogy ötlet. Ez lehet hirtelen.
A magyar nyelvben úgy hallottam feltűnni, hogy ha valami nem volt túl nagy durranás, arra azt mondták, hogy "hát ez nem egy nagy truváj".

Talán a gyakori  "nem nagy dolog" kijelentés miatt kerül be a truváj a dolog, etvasz, vaszisztdasz, történet, cucc, ügy töltelékszavak sorába.

Ami biztos: ha (és amennyiben ;-)) egy nagyképű szociológus orra alá mikrofon kerül, a truváj szó kötelezően elhangzik, akár passzol, akár nem. A szociológus az "első etapban" persze nem azért tanult évekig, hogy ne tudja a mondókáját úgy alakítani, hogy elsüthesse ezt a kiemelkedő műveltségre utaló, fontos(kodó) kifejezést.

Hallottam már azt a szót is, hogy truvájkodás, szinte kizárólag olyan összefüggésben, hogy valaki az ürességét, egyszerűségét nagyképűsködéssel, hencegéssel igyekszik leplezni.


Truváj és truvájkodás.
Olyan, mint az ok és okozat,
meg a bűn és bűnhődés.
Na!
 

gajra megyRöviden:

helyes: gajra vágjuk, gajra ment

helytelen: gallyra vágjuk, gallyra ment

 

bővebben:

gallyra menni lehet, de nem sok értelme van.
Letörik például, kivéve ha egy nem elhízott mókus megy a gallyra.

A gally jelentése: vékony faág. Rőzse, ha letörik és sok van egy helyen.

A gaj jelentése: eredetileg gajdesz, ami jiddis szó, halál, pusztulás, enyészet.
Gajra megy: tönkremegy, elpusztul, megszűnik, meghal.

Ma megint egy újságban olvastam, hogy valami gallyra vágta a fogyókúrát.
Én meg ettől magamat hanyatt.
 

 

Gregor József
Gregor József
1940-2006
Rosszfiúk címmel adta elő az operairodalom legszebb basszbariton áriáit Bryn Terfel a Művészetek Palotájában.
Dulcamara, Boito és Gounod Mefisztói, Scarpia, Sir Roderic, Bicska Maxi és Jágó, közötte néhány kellemes átvezetés a Végzet hatalma nyitányától a Faust katonakórusán át Offenbach Orfeuszának kánkánjáig.
Bryn TerfelBryn Terfel
Wales 1965

 A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát és a Magyar Állami Operaház Énekkarát Gareth Jones vezényelte.

A nyitány után bejött egy nagydarab joviális fickó egy doboz sörrel a kezében, majd a zsebéből elővett még két üveggel és ezekkel játszva énekelni kezdett.
Mintha Gregor József jött volna vissza vendégszerepelni.
Őt idézte a vendégművész mozgása, mimikája - és olykor a hangja is, ami azért a gregori szintet szerintem nem éri el, csak közelíti.

Gregor József sajátos előadásmódja hab volt tortán a csodálatos hangjára, Bryn Terfel bolondozása viszont nagyon jót tesz a produkciójának.

A budapesti koncert legemlékezetesebb pillanatai: az első ária után egyszuszra magába döntötte az egyik üveg sört, a másikat odaadta az első sorban ülő egyik fiatalembernek.
A Bicska Maxi egyik sorát a közönség fölé behajolva, suttogva énekelte, mire Gareth Jones rémülten nézett hátra, hogy hova lett a szólistája.
Jágó áriáját kicsit sietve adta elő, a karmester többször intette nyugalomra.
Gyönyörű volt a szövegmondása németül, angolul és olaszul, érteni lehetett minden szót.
A másfél óra vidámkodást egy lírai dallal zárta, aminek az első versszakát anyanyelvén, walesiül (in Welsh), a két másikat angolul énekelte a hegyek között megbúvó szülőfalujáról, meg az ottani kis templomról, ahol a barátai alszanak és ő is ott szeretne pihenni, ha eljön az idő.

Nem akarta szomorúságban elengedni a közönségét, ezért bejött és mutatta, hogy nyomás ki hósöpörni, mert amíg mi itt benn ültünk a melegben, odakinn félméteres hó esett.
Volt is benne valami...

 

 

 

Minden kedves olvasómat az ismerősök közé várom a fészbúkon!

 


 

 

 

- Már mindent elöntött a liberális szenny, a színházakban buziság van! - ellentüntet lila fejjel az árpádsávos dörnerista.

- Értem én - így a riporter - de milyen színdarabokra tetszik gondolni?

- Én nem járok színházba, te buzi köcsög! Én a magyar kultúráért tüntetek, érted már, bazmeg? Namost elhúzol innen a mikrofonoddal, vagy szétbasszam a libsi fejedet?

az igazi medwe 2012.02.01. 10:23

Krecsány eladó!

Van négy darab krecsányom.
Valamikor régen kaptam őket ajándékba, amikor még vidékre jártam fellépni.
Az előadás után néhányan odajöttek a közönségből és kisebb ajándékokkal köszönték meg a műsort.
Egyszer Bonyhádon jártam, méghozzá a Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központban. A szokásos népi apróságok (birsalmalekvár, porcelán halacska, újságpapírba göngyölt tojás, egérrágta Katajev és/vagy Fagyejev kötet, rozsdás kacor, raffiakötözőállvány) mellé kaptam egy kis piros zománcbögrét, rajta Korda György egyik legszebb arcképével.
- Ez mi? - kérdeztem az ajándékozót.
- Krecsány - mondta titokzatosan.

Lukas Kmit Íme egy újabb mémLukáš Kmit, Zürichben élő szlovák hegedűművész.
Szlovák és nem szlovén, ahogy több hazai portál írja.
Ez a mém nem méltatlanul került a figyelem középpontjába, ugyanis bravúrosan reagált arra a gyakran előforduló zenészbosszantó és közönségszomorító pillanatra, amikor a nézőtéren megszólal egy bekapcsolva maradt telefon.

 

penthouse lakásA zemberek főleg ingatlanhirdetésekben találkoznak a penthouse kifejezéssel és a sok kéglikupec fellengzős dumái miatt nem tudják biztosan, mit is jelent?
Hogy mi a penthouse pontos jelentése?

 

Érdekes módon a penthouse más jelent itthon és külföldön.

Az USA ingatlanpiacán pontos számoknak kell megfelelni, csak ekkor írhatják ki egy ingatlanra, hogy az penthouse és nem téved nagyot, aki úgy gondolja, hogy ez valami luxus közeli kategória.

 

Itthon ahány ingatlanos, annyiféle penthouse.
Figyelemre méltó a 4szoba.hu magazin Mennyit ér a penthouse? című írása, amiben öt patinás ügynökség vezetője mondja el, mit is kell penthouse alatt értenünk? Mind más.

Annyi világosan kiderül az elmondottakból, hogy ha egy társasház legfelső szintjén van egy olyan színvonalas, nem tetőtéri lakás, amelyik legalább két irányba néz, az összes lakószoba előtt panorámás terasz van és a terasz mérete megközelíti a lakás alapterületét, az penthouse.

Nem penthouse az új építésű társasházak legfelső szintje néhány négyzetméteres erkélyekkel, nem penthouse a körfolyosós ház legfelső szinti udvari lakása és nem penthouse egy tetőtéri beépítés pusztán attól, hogy ott a lift legfelső megállója és a liftből közvetlenül a nappaliba léphetünk.

Sok ilyen kérót penthouse-nak, vagy penthouse jellegűnek árulnak, de láttam már olyan álláshirdetést is, hogy "az iroda penthauszba (!) van, gyere dolgozz velünk!"

Mindezt csak azért írom le, mert a napokban egy cimborát azzal akartak megetetni, hogy befektetésnek ajánlottak neki egy végtörlesztés miatt sürgősen eladó penthouse lakást és majdnem bedőlt, mert a kupec 2 perc alatt bebizonyította, hogy a penthouse-ra mindig van kereslet, ami igaz is, csakhogy egy új kégli akkor sem penthouse, ha a VII. kerületi hatemeletes társasház harmadik emeletén van és a 10 négyzetméteres erkélyről gyönyörű panoráma nyílik a szomszédos házak foghíjas cserepezésű tetőkölteményeire és omladozó kéményeire.
Meg látszik a halaskofa is a Gellérthegyen, de azért legalább nem számoltak neki külön semmit.
 

wass albert
Wass Albert
fotó: littleborz.freeblog.hu

Nekem semmi bajom nincs Wass Alberttel és nem is érdekel, sem a személye, sem a munkássága.

Miért írok akkor mégis róla?

Mert  egy korábbi posztomban említettem a nevét, egészen pontosan azért, mert a csepeli polgármester felhívást tett közzé, hogy imádkozzunk Orbán Viktorért, az ajánlott "ókeresztény" imádságról pedig kiderült, hogy egy Wass Albert vers, ezért voltam bátor leírni ezt a mondatot: "... Schmitt Pált is célba vette a gonosz ármány és mormoljon mindenki ókeresztény imádságnak álcázott Wass Albert verseket"

Pusztán ennyi elég volt ahhoz, hogy valaki megkérdezze: mi a baj Wass Alberttel? Ebben az egyre agresszívabb és egyre inkább ellenséges légkörben nagyon tudok örülni, amikor valaki kérdez, még ha a kérdésben máris van egy valótlan, vagy inkább téves állítás, akkor is.

 

Mert kérdés helyett mindjárt fikázhatna, gyalázkodhatna, kritizálhatna, trágárkodhatna, ahogy sokan teszik, amikor meghallják pl. Wass Albert nevét hozsannázás nélkül.

Szóval nekem Wass Alberttel semmi bajom.
Hajdani barátaim kedvéért el is olvastam néhány művét, majd miután elmondtam ezekről a véleményemet, hajdani barátaim megszakították velem a kapcsolatot. Volt aki csak úgy szimplán nem állt velem szóba többet, volt pedig aki válogatott sértésekkel körített, kilométeres epeömlés kíséretében mondta fel a kapcsolatot. Volt ebben a liberális féregtől kezdve a hazaáruló büdös komcsin át a metszettfaszú slojmiig minden.

Szóval nekem Wass Alberttel semmi bajom.

Sokak Wass Albertre ikonként tekintenek és nekik vörös posztó a nevének említése.
Nem is olvastak tőle semmit, csak annyit tudnak, hogy mindenki ellenség, aki szerint nem Wass Albert a magyar Shakespeare, sőt, Sexpír Vilmos az angol WA!.
Velük sincs bajom semmi.
Csak ne kelljen velük beszélgetnem.

 

 

utóirat:
az említett íróért rajongó kultúrkörben hangzott el, hogy a volt munkásőrök imádják a nevükben a dupla wét, ezért vagyok én medwe és ezért Andrassew az Iwán.
Wajon Wass Albert is a miénk?  ;-)

 

 

Lájkolj, vagy legyünk barátok!

 

az igazi medwe 2012.01.14. 18:36

Joe Murányi 84

Joe Murányi

Ahogy sok fontos zenészt, úgy Joe Murányit is a Benkó Dixieland hozta Magyarországra. Először a Louis Armstrong emlékkoncerten láttam őt 1996-ban, utána szerencsére egyre sűrűbben jött Budapestre muzsikálni.

Joe Murányi Louis Armstrong utolsó zenekarának volt a klarinétosa, Amerikába vándorolt magyar szülők gyerekeként már odakint látta meg a napvilágot és ahhoz képest, hogy gyerekkorában otthon még magyarul beszéltek, a hazai koncertjein már kedvesen törte a magyart, ahogy ő maga fogalmazott egy interjúban "sokat vicceskedem a magyartudásommal".

Épp ezzel a sajátos konferálással tudta nagyon

az igazi medwe 2011.12.30. 09:26

A mém jelentése

Az Index a címlapján keresi 2011 legjobb mémjét, ami sokakat hozott izgalomba.
A zemberek egy része lázasan kutat az emlékeiben és a postafiókjában, hogy idén melyik mém tetszett a legjobban, a másik része pedig nagyon szeretné tudni:

mi az hogy mém?

 

A mém röviden az interneten hirtelen népszerűvé váló személy, jelenség vagy esemény, amit rövid idő alatt milliók ismernek meg, küldenek tovább az ismerősöknek, aztán mire a bulvármédia is felfigyel rá, már meg is unják, esetleg el is felejtik.
Mint Szalacsi, a polgárjenő, a bikicsunáj, a sün, vagy épp a vaccpaör.

A mém szó állítólag 1976-ban született, de már létezik a jelenséggel foglalkozó tudományág, a memetika. Az új szó alapja a görög miméma, ez utánzást jelent, a kifejezés pedig egy genetikai tárgyú szakkönyvben látott először napvilágot.
Akit esetleg a részletek is izgatnak, kattintson ide.

 

A Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezetésével idén sem hagyta ki a karácsony táján megszeretett titokkoncerteket. A Budapesti Kongresszusi Központban három estén élvezhette a nagyérdemű a zenét és a zenén túliakat. Kínai szocreál és japán folklór, Strauss és Darius Milhaud, argentin tangó (külön hála a zenekar táncra perdülő tagjainak) és brazil jazz, végül a zeneirodalom egyik gyöngyszeme: Ravel Bolerója egy üstdobból előbújó és a végén Fischer Ivánnal frivol erotikában összefonódó táncossal.
A koncertek visszhangjából szemezgetek:


társasaság a büfében
PHD. Virányossy Zebulon pulmonológus, csokornyakkendőben, fekete szmokingban, traktortalpú bakancsban
A szaxofonos kislányért aggódtam, ugyanis a játéka közben a mikrokapillárisok permeabilitása miatti hiperaemia már a tüdőbetegségekre jellemző plethora tüneteire hasonlított, csak nehogy megártson neki a sok zenélés, még olyan szép és olyan fiatal, kár lenne érte, ha a kezeim közé kerülne.
Virányossyné Dr. Ízisz Eldorádó, bírósági tanácselnök
Ne dolgozzatok már megint, Zebi, inkább nézzétek, ott a Valki László, milyen jól néz ki még mindig, pedig már elmúlt hetven. A felesége, a Gönczöl Katalin meg hogy megöregedett, alig ismertem rá, pedig együtt titkárkodtunk a KISZ-ben. Az meg ott a Dés László, ugye? De ki az a kövér nő a fényes blúzban, aki velük van?

 

két nercbundás budai úriasszony
az Opel Corsájuk felé menet a parkolóban
... azér jobb lett volna a zenét és a táncot jobban szétválasztani, meg hát tudod, Amálkám, az a fiú a tangó után igazán a helyére kísérhette volna azt a szép kislányt! Hát hol tanultak ezek jómodort?

  

Fidelio.hu szerkesztőségi kritika
A Fesztiválzenekar technikailag hozta a tökéletest, mint mindig, amikor Fischer Iván irányítása alatt muzsikál, ám rendkívül szerencsétlen az a vonulat, ahogy a világ tíz legjobb zenekarának egyike folyamatosan kommercializálódik és a művészi értékek tolmácsolása helyett inkább a fajsúlyában jóval könnyebb szórakoztató vonal szolgálatába rendeződik vagy inkább áll. Könnyű persze boldogan úszni a tapsban egy habkönnyű keringő után, de miért nem Bartók, miért nem Wagner, miért nem Honegger, miért nem inkább Ligeti vagy méginkább Kurtág?
 

 
Magyar Nemzet
Ünnepi beszélgetés Kocsis Zoltánnal szeretetről és jószolgálatiságról
(...)  ...  (...)

 

kurucinfó
Karácsonynak csúfolt hanuka a nézőtéren
Az antimagyarizmus égbekiáltó megnyilvánulása, ahogy a karácsony ürügyén internacionalista propagandává silányított macskazenével traktálták a magyarokat. A színpadon a sok zsidó mellett kötelező elem lett a nigger és a rizsevő sárga is, ezt sulykolják belénk, hogy mi nem számítunk, nem is létezünk! Szegény nemzetvezetőnk motollaként forog a sírjában!!! Ha nem lépünk, jövőre a fél zenekar bevallja hogy buzi és a nézőtéren is kötelezővé teszik a ma még csak a színpadon szokásos fajtalankodást.
 

 

Sok hűh a semmiért
Fáy Miklós, Népszabadság

(...) A Fesztiválzenekar hiábavaló erőlködése egyetlen témát járt körül - azt is rosszul - a fékevesztett kozmopolitizmusba csomagolt elvágyódást. Miért is nem jó nekünk itt?
Szeretem, amikor ilyen kérdéseket teszek fel, ám kevésbé szeretem, amikor a ki nem mondott kérdéseimet a művészet nem válaszolja meg. Ma este a helyén volt minden, a pálca Fischer kezében, a hangmérnök az üvegkalickában, még a szép pulóverem alól kilógó ingem is, mégsem éreztem katarzist.
Nem és nem.
A katarzis az nem olyan, ami csak úgy megérkezik egy a japán nyelvet helytelen hangsúlyozással gyalázó kislány társaságába. (...)

 

 

parlamenti interpelláció a nemzeti erőforrás miniszterhez
Pörzse Sándor (JOBBIK)
Meddig tűrjük még ezt az álmokfutást, amit az szdsz liberális holdudvara a magyar kultúrában, vagy inkább kulturálatlanságban művel?
Tudja-e, miniszter úr, hogy Szent Karácsony Ünnepén a Fesztiválzenekart Fischer Géza karmester egy marcipánfallosszal vezényelte?
Tudja-e, miniszter úr, hogy a koncert végén egy néger prostituált erotikus násztáncot járt a zenekarral, amit a tisztességben megőszült magyar nagymamák csak sikoltozva tudtak végignézni?
Tudja-e, miniszter úr, hogy a rendezvénynek helyt adó budapesti intézményt azzal gyalázták meg, hogy a falai közt csupa külföldi vonatkozású, idegen darabot játszottak? Egyetért-e, miniszter úr, hogy egy magyar közpénzből muzsikáló zenekar a legszentebb magyar ünnepen kizárólag magyar műveket játsszon?
Miért kell nekünk Strauss és Ravel, amikor van Bartókunk, Petőfink és Fényes Adolfunk?
Ezek talán nem elég jók, hogy a szerzeményeiket előadják?
Várom a  válaszát!

 

végül egy valódi kritika, a legsznobb blogból:

Koncert, extrákkal