penthouse lakásA zemberek főleg ingatlanhirdetésekben találkoznak a penthouse kifejezéssel és a sok kéglikupec fellengzős dumái miatt nem tudják biztosan, mit is jelent?
Hogy mi a penthouse pontos jelentése?

 

Érdekes módon a penthouse más jelent itthon és külföldön.

Az USA ingatlanpiacán pontos számoknak kell megfelelni, csak ekkor írhatják ki egy ingatlanra, hogy az penthouse és nem téved nagyot, aki úgy gondolja, hogy ez valami luxus közeli kategória.

 

Itthon ahány ingatlanos, annyiféle penthouse.
Figyelemre méltó a 4szoba.hu magazin Mennyit ér a penthouse? című írása, amiben öt patinás ügynökség vezetője mondja el, mit is kell penthouse alatt értenünk? Mind más.

Annyi világosan kiderül az elmondottakból, hogy ha egy társasház legfelső szintjén van egy olyan színvonalas, nem tetőtéri lakás, amelyik legalább két irányba néz, az összes lakószoba előtt panorámás terasz van és a terasz mérete megközelíti a lakás alapterületét, az penthouse.

Nem penthouse az új építésű társasházak legfelső szintje néhány négyzetméteres erkélyekkel, nem penthouse a körfolyosós ház legfelső szinti udvari lakása és nem penthouse egy tetőtéri beépítés pusztán attól, hogy ott a lift legfelső megállója és a liftből közvetlenül a nappaliba léphetünk.

Sok ilyen kérót penthouse-nak, vagy penthouse jellegűnek árulnak, de láttam már olyan álláshirdetést is, hogy "az iroda penthauszba (!) van, gyere dolgozz velünk!"

Mindezt csak azért írom le, mert a napokban egy cimborát azzal akartak megetetni, hogy befektetésnek ajánlottak neki egy végtörlesztés miatt sürgősen eladó penthouse lakást és majdnem bedőlt, mert a kupec 2 perc alatt bebizonyította, hogy a penthouse-ra mindig van kereslet, ami igaz is, csakhogy egy új kégli akkor sem penthouse, ha a VII. kerületi hatemeletes társasház harmadik emeletén van és a 10 négyzetméteres erkélyről gyönyörű panoráma nyílik a szomszédos házak foghíjas cserepezésű tetőkölteményeire és omladozó kéményeire.
Meg látszik a halaskofa is a Gellérthegyen, de azért legalább nem számoltak neki külön semmit.
 

SzumóNé története:

 

Engem is megtaláltak, nem egyszer.

Az első a 90-es évek elején volt, az unokatesómék teljesen fejest ugrottak az Amway-be. Az unokatesó célja egy tűzpiros Mercedes volt, 1 éven belül.
Természetesen, 1 év múlva ott álltak nyakig eladósodva úgy, hogy költözniük kellett, h ki tudják fizetni a nagybátyám más jellegű melója után be nem fizetett TB-t (mondván: tízszeresét szerzik vissza az üzletből, majd befizetik később).
Hárman csinálták, anyuka, kisfia, kislánya.
Töméntelen ruhát vettek maguknak, h jól mutassanak, vidékre jártak, művelődési házak termeit bérelték, hogy sok-sok embert tudjanak beszervezni.
Nem jött be.
Az én beszervezésem egy jó órás otthoni agymosásból állt (tárgyalástechnika: mit szabad a telefonban elmondani, hogyan lehet személyes találkát kicsikarni és persze mennyit lehet keresni!) és a végén adjak meg 20 nevet, telszámot.
Kb 18-19 éves lehettem.
Mondtam, h bocs, de nekem ez az egész erőszakosnak tűnik és nem szeretném, ha a nevemben vkit is felhívnátok.

Megsértődtek, azóta sem nagyon beszélünk.

Tescoban eü. állapotfelmérés = Zepter.
Anyám bedőlt, alig tudta lerázni a később állandóan, erőszakosan ajándéklehetőséggel hívogató munkatársat.

Ezek után már én is nagyon óvatos voltam.
Néhány kolléga talált meg ezzel-azzal, de az első mondatnál leállítottam őket, hogy amennyiben előzetesen nem tudhatom meg, mit jelent a "számomra nagyon kifizetődő munkalehetőség" - akkor nem érdekel. Inkább maradok szegény. :)

Aztán jött egy másik cég nemrég a lófaszdózisú vitaminos.
Nagyon kedves kollégám, egyáltalán nem akart erőszakoskodni, csak beszélgettünk és mondta, h ha van kedvem nézzek el a Csörsz utcai központba, ő most vágott bele a wellness üzletbe. Volt bennem bizonytalanság, de gondoltam, ha nem tetszik, eljövök az előadásról. (A kolléga multinál jól kereső, középvezető, célja volt 2009 végén, hogy 1 év múlva ne dolgozzon ott, csak ebből éljen. Ma is ott van. :) )
Bementem, az első pillanatban láttam, hogy miről van szó.
Meghallgattam, megmérettettem a bétakarotinom (kérdezték akarom-e?
Hát gondoltam ha, nézzük meg mi a fene ez, majd utólag mondják, a humbug után, hogy OK, de 1.500,- Ft-ot fizessek érte.
Khm.
Szó nélkül perkáltam, nem volt mit tenni.
Pedig lehetett volna hivatkozni, hogy erről nem volt szó, ha tudtam volna, hogy fizetős, nem kellene, stb., de akkor az ember próbál méltóságteljes maradni, sajnos! Okosak, mi?) Majd eljutottunk a 25 ezres vitaminig.
Na mondom, akkor itt és most elég ebből.
Hazamentem, majd írtam egy normális hangú emilt, hogy ez nekem miért nem pálya (mlm, erőszak és nincs kétszázezrem a beugró csomagra) és különben is.
A kolléga megköszönte az őszinteségem és nem volt bennünk rossz érzés.
Amúgy nem értettem: a kolléga egy tanult, széleslátókörű, nagyon okos pasi, mesélte, hogy nehezen is ugrasztották bele, sokszor ellenállt, de akkor jött egy "húzónév" és ha ő is és megy is neki, hát akkor csak működik a rendszer...!
Mondtam, hogy sok sikert!

Az utolsó ilyen eset: ősrégen nem látott barátnő, a születésnapomon felhív.
Örülök is a hívásnak, jé, ő hív, de kedves!
Hát nem.
Születésnapról egy szó sem esik, ellenben pont egy nagyon jó barátnőjével van, átadná neki a telefont.
Ügyesen, kérdezésre, egyéb beszédre nem ad módot.
Végülis nem bájcsevegni akart!
Gyanús lesz, kezd felmenni a vérnyomásom.
Ismerős bemutatkozik, hogy XY és pont ilyen megbízható, korrekt munkatársakat keresnek, mint én vagyok. Hm, honnan ismer engem? A régi barátnőt 20 év óta egyszer láttam egy összejövetelen, 3 éve beszéltünk telefonon pár szót és ennyi. Honnan tudja vajon milyen vagyok? És ha érdekel, akkor találka ekkor és ekkor itt és itt. Köszönöm nem. Búcsú után telefon le, barátnő elfelejt. Szerintem nem értette miért nem érdekel. Más, közös barátnőnket is próbálta befűzni, 0 sikerrel.

A mostani rossz politikai-gazdasági helyzet pedig remek alkalmat fog teremteni az ilyen "üzleteknek", a kétségbeesett embereket becsapni, lehúzni! Sokan elkeseredettek, ezek meg erre hajtanak: meglibbentik egy lehetséges jobb jövő álomképét. Az elkeseredett ember próbál belekapaszkodni, mint utolsó lehetőségbe, eladósodik a kezdőcsomagért, talpal, hogy legyen alatta elég szint, majd belebukik (az esetek 99%-ában). Valakik biztosan jól járnak...

 

Mostantól a jól megírt sztorikat szívesen kipakolom a blogra, hadd okuljanak a jövő potenciális áldozatai.

Vannak ám itten aspektusok még.
A múltkor medwe megint nem a húslevesről írt – az marha rég volt, de én várom, hogy visszatérjen a műfajba – hanem sokkal rosszabb szájízt okozó dolgokról, az MLM rendszerről.

Amit lehetne jól is csinálni, hogy egy mellékszállal kezdjem. Fogyasztási cikkben tökéletesen működhetne a rendszer, ezért könnyű elhinni, hogy működik is. Sőt, biztosan van olyan, amelyik működik.

De az biztosan nem, amit védelmébe vesz az okoskommentelő, mert neki nem sikerül felfogni, hogy a GVH a fogyasztók félrevezetéséért éppen megbírságolta a céget.
Ez lehet bocsánatos bűn, ha nem te szoptad be, nincs ilyen ismerősöd. Vagy van, de az csak addig dicsekszik, amíg látszólag megy a szekér, aztán elhallgat, mint bogár a szélvédőn. Esetleg eltűnik: nem hívogat már, hogy vedd meg a szarját.

Van egy baró cég, megtaláltak valami debil ismerősöm által, megköszönném utólag is, ha tudnám ki volt az. Leültünk, beszéltünk, elmondtam, hogy hagyjuk a francba a mennyit akarsz keresni rizsát, ezt én nem eszem meg. Jött a kurvajóatermék duma: vitamin. Lófaszdózisú, de az övék garantáltan marha jól felszívódik, nem úgy mint a többi. És a humbug mellé leszögezték, hogy van egy antioxidáns mérő készülékük, amit a NASA-nál szabadalmaztatott Albert Einstein, mert ők bizony kiásták és feltámadt a vitaminjuktól.

Tudom én, hogy van, akinek ezt tök könnyű elhinni.
Vázolom ezért az üzleti modellt, és ez még nem az MLM rész:
vegyél, vagy gyártass 1 dolláros szart és ad el százért.

A marketingköltséget megúszod, ha betanított biorobotok szajkózzák a maszlagot.

Az egymillió százalék haszon garantált, már csak el kell adni: itt jön az MLM rendszer. Amelynek ilyenkor történő alkalmazása úgy szól az eladásról, hogy még vevő sem kell.

Érdekes meghallgatni egy ilyen előadást legalább egyszer az életben, ha van a kezedben egy balta, mert láthatod, milyen ultraprimitíven akarnak átkúrni. Nem szól ugyanis semmi a termékről, és nem szól semmi arról, hogy hogyan add el. Minden arról szól, hogy megveheted álmaid autóját, nagyobb lesz a cerkád, és igazából bármiről, amit hallani akarsz. Csak arról van szó, hogy mennyi pénzed lesz – de ha van egy gramm eszed, elkezded firtatni, hogy miből.

Pilótajátékból, természetesen.
Mindig van egy kezdőcsomag, amit meg kell venned, aztán azt teljesen le is szarja mindenki, hogy mit csinálsz vele. A te dolgod a beszervezés: szervezd be az összes ismerősödet, és akik nem hajtanak el a rákba, azok is vehetnek egy kezdőcsomagot kétszázezerért. Így nekik is lesz tíz doboz 1 dolláros vitaminjuk, amit megpróbálhatnak rásózni a marhákra 25 ezer forintért. De nem aggódnak a befektetett pénzük miatt, hiszen majd nekik is jön a pénzük az általuk beszervezettek eladásai után, hiszen másoknak biztos sikerül eladni, hiszen mindig megmondja a beszerveződ, hogy ő mekkora milliomos már.
Ott van az orrod előtt, hogy mitől forog a pénz a rendszerben, mégsem látod. Legtöbben bebukják, de van pár fanatikus marha, aki valóban elkezd pénzt keresni, mert felad mindent, és csak ezt hajtja.
A haverom felesége is keresett havi 4 kilót, elmondása szerint.
Két év után mégis abbahagyta.
Talán még ki is számolta az egyenleget, ami nem lehetett túl jó, mert félretenni nem sikerült.

Ha komolyan csinálod, járnod kell ugyanis továbbképzésre, konferenciákra. N
a, ott meglepetésre ismét meghúznak, mert persze önköltséges, és lehetőleg a rák faszán tartják, luxushotelben.
Amikor pedig eleged lesz, már rég van pár ezer marha helyetted.

Addigra talán megtudod, hogy az antioxidáns-mérő valójában egyetlen antioxidánst mér, mondjuk béta-karotint. És aki normális, akár megadózisú vitamint szed, annál valóban nem lesz erős ez a szint, hiszen normális mennyiségű béta-karontint szed, nem akkora dózist, amivel átverhet a csodakészülék. Magyarán az ő termékük tényleg speckó: több van benne valamiből, amit ők mérni tudnak, és behazudják ezt antioxidáns-mérésnek. Lehet, hogy más nincs is a termékben, ki tudja?

Persze hatszor elmondtam, hogy nem érdekel, de fél évig hívogattak.

Mindez csak a jéghegy csúcsa.

Pár éve megtalált egy gazdasági szakember is, hivatkozva valakire, akiről nem tudtam eddig, hogy nemiszerv-feje van, de nem pina. (Ezután gyorsan beraktam tiltólistára a telefonban.)
 
Ingyenes hitel és befektetési tanácsadás.
Tök hihető.
Mivel kezdte?
Megkérdezte: mik a céljaim.
Visszakérdeztem, hogy milyen választ vár mégis, mert nekem nem definiálhatók a céljaim abban, hogy A8-as Audi és budai villa.
Mit szoktak erre válaszolni?
Azt mondta, hogy ezt: A8-as Audi és budai villa.
Nagy baj van ebben az országban, mondtam neki ekkor.

Két órán át oltogatott, én meg vissza, esküszöm élveztem már.
Mondok még egy brutális érvet: megkérdezte, mennyit érne meg nekem egy tanácsadás, ami átvilágítja az anyagi helyzetemet?

Hát, mondom, ha te most épp jelen helyzetemben (2008, válság) megmondanád itt és most a tutit, amit el is hiszek, letennék neked 2 kilót egy órás csevejért. Erre csak pislogott meg hápogott, Donald kacsa beizgult volna.
De aztán próbálkozott: azért ingyen jobb lenne, nem?
Kötve hiszem, mondtam.
Aki ingyen ad pénzügyi tanácsot, bocs, de attól nekem nem kell, mert kissé túl paradox.

A slusszpoén nem más, minthogy az ő cégük ingyen elkészíti az elemzést 2 napon belül és befektetési tanácsokat ad (értsd: megpróbálja rámsózni valamelyik szar pénzügyi termékét), de adjam meg tíz ismerősöm számát.
Anyád.

Gazdagodj meg költekezéseidből.
Ilyen is van, marháknak.
Ráragasztják a Suzukira ezt a szöveget telefonszámmal, biztosan izzanak a mobilvonalak. A régi Swift marha jó autó, sosem romlik el és hiába néznek le vele a jobbágyok, akkor is racionális autó ebben az országban.
Ha 3-4 kilóért kéne autót vennem, nagy eséllyel vennék ilyet.

De nem reprezentálja a gazdagságot, az tuti.
A mosóport sem a koszos ruhával reklámozzák, hanem a tisztával, pénzügyeket meg nem a serdülőkorú csóringerautóval kéne. És akinek ennyi érzéke van a marketinghez, hogy egy Suzukit használ reklámfelületnek pénzügyi kánaánt ígérve, az egyszerűen idióta.

Szerinted egy hülye fog téged pénzhez juttatni?
Vagy egyáltalán akárki pénzhez fog juttatni?
Mert ha igen, akkor ennyi eséllyel várhatod a lottóötöst is, vagy a Jézuskát, úgyis nemsokára jön.

 

 

(mailben érkezett, köszönöm az újabb vendégszerzőnek. medwe)

Boros Lajos a Saty-Rock nevű egyszemélyes zenekarával 30 éve énekelte a "Ne dőlj be" című számot, aminek a refrénje közben hanyatt vágta magát a színpadon és mint egy hintaló, úgy dőlt be minden "nedőljbe" közben.

Szeretnék most én is bedőlni és úgy könyörögni egy régi jóbarátnak: NE DŐLJ BE!

 

ne dőlj be

Kérve kérlek, ne dőlj be!

Így könyörgök, ne dőlj be!

 

NE DŐLJ BE!

Higgyél nekem, ne dőlj be!

Minek is ne dőlj be?

 

A számtalan multi-level marketinges kudarc ellenére még mindig vannak palimadarak, akik hisznek az újabb kábításnak és belépnek a legfrissebb, legjobb és az összes eddigi hálózat tapasztalatára épülő csalirendszerbe.


 

Honnan veszem magamnak a bátorságot, hogy a multi-level marketinges hálózatok kudarcáról beszéljek, amikor a legtöbb hálózat évtizedek óta él és virul?

Nagyon egyszerű.

Tény, hogy sok hálózat sok éve csapkodja befelé a balekokat, de nem a néhány haszonélvező dagadó pénztárcája, karibi luxusnyaralása és több tízmilliós autói határozzák meg a vállalkozás sikerét, hanem a több millió kárvallott kudarca, akiknek a keservesen összegürcölt pénzéből keresték magukat degeszre az alapítók és az időben belépők.

Tény, hogy minden hálózatnak megvannak a maga Sztahanovjai, azok a sikeremberek, akiknek a nyomorból milliárdossá felemelkedését példának lehet állítani az újabb balekjelöltek elé és megvannak azok a húzónevei is, akiket meg lehet lebegtetni a rábeszélés alatt lévőknek. "Csak nem hagyod ki ezt a lehetőséget, amikor benne van a Demján Sándor, Détári Lajos és a Lendvai Ildikó?"
Igen, biztos vannak ilyen nevű tagjai a hálózatnak, csakhogy ők nem azok.
Viszont ki kezd kekeckedni, hogy milyen üzleti ajánlatról is van szó, amikor a Pitti Katalin, az Endrei Judit, vagy a Vértes András hívja beszélgetni?
Igen, ők viszont pont azok, személyesen!
 

Csakhogy.

Az elmúlt húsz évben száznál is többször lezajlott körülöttem a következő sztori.

A hálózatszervezők megérezték a balexagot* és elkezdték megdolgozni az ismerőst.
Ő egy darabig ellenállt, majd győzött benne a kapzsiság és a megcsillantott meggazdagodás, a munka nélkül, mások robizásából beszerezhető jövedelem, a világméretű terjeszkedés ígérete, a jónevű hálózattagok és a luxusautóval érkező, skatulyából kihúzott szervezők személyes példája miatt beadta a derekát és aláírta a belépési nyilatkozatot.

Rövidebb-hosszabb ideig eljárt képzésekre, megvette az ilyen-olyan csomagokat, megutáltatta magát az összes bepalizni szándékozott ismerősével, biorobotként szajkózta a hálózat lózungjait, majd egy idő után rájött, hogy átverték.
A saját érdekében inkább nem számolta össze, mennyi pénzébe került a délibábkergetés és mennyit nyert rajta, mert az egyenleg két hétre depresszióssá tette.
Vagy tovább.
Hitt, gürcölt, szervezett, hizlalta az alapítók és a csúcson lévők bankszámláját, mert ezek a belépési díjakból, a csomagok árából és képzésekből mennek a Maldív-szigetekre nyaralni és veszik az újabb Porsche Cayenne-t, aztán egy idő után belátta, hogy annyi és egy Bambi, de az utóbbi is csak akkor, ha kifizeti.

A hálózatok valóban felhasználják a hosszú évek tapasztalatait: újabb és újabb rafinált trükköket eszelnek ki és vernek a tagjaik fejébe az újabb balekok begyűjtéséhez.
Balekok pedig mindig vannak, mert naponta születnek emberek, ők is szeretnének meggazdagodni és egy részük boldogan elhiszi, hogy ez megy majd nekik a hálózatban, munka nélkül.

A jóbarátra visszatérve.
Úszik az adósságban, ő is felvette a devizahitelt.
A hálózatszervezők rásóztak egy kártyát, amivel visszakapja a vásárlásai 1 usque 5 százalékát. Ha a kiadásai elérnek egy bizonyos szintet, ez a százalék jelentősen megnő.
Tetszett neki, mert az aprót tényleg jóváírták neki és a kártyáján szépen gyarapodott az összeg.
Ekkor támadták le a szervezők: ha befizet 600.000 Ft-ot, akkor automatikusan feljebb léphet, és ha beszervezi néhány ismerősét, azok vásárlásai után is jóváírást kap. Az üzlet tuti, hiszen benne van az Ica néni, a dúsgazdag Jenő és a vállakozás előtt épp most nyílt meg az ázsiai piac is. A Tigriscsík Travel tulajdonosa eladta a cégét és már csak ebből él. Végül itt az ő személyes példájuk: tavalyelőtt csak zsíroskenyérre futotta nekik a karácsonyfa alatt, idén meg 100 hajléktalanba tömik majd a libasültet.

A jóbarát indult a bankba, hogy kiveszi hatszázezret.
Én rávetettem magam, hogy neee!
Úgy tűnik, sikerült lebeszélnem.
Csakhogy ma este megint a háza előtt fog állni a rábeszélők Porsche Cayenne-je.
Az érzelmekre ható manipulációjukhoz képest az én racionális érveim kevesek, mint mackósajtban a brummogás.

 

 

 

*balexag: a könnyű meggazdagodásban hívő palimadarat körülvevő levegő, az ilyenre elsősorban a behálózók orra érzékeny, jobb esetben csak mlm, rosszabban szekta áldozata lehet a forrása
Lyoness: a posztot ihlető csodacsapat, az ő szervezőiknek akarta a jóbarát odaadni a 600e Ft-ot és még nem tudja, hogy a versenyhivatal már megbírságolta Lyonesst , mégpedig a zemberek megtévesztése miatt.

 

más
ha nem komálod a mlm-ajánlatokat, gyere a fészbúkra, lájkolj és/vagy légy az ismerősöm!

 

megint más:
köszönet azoknak, aki ezt a videót belinkelték:

 

 

 

Nem akarok hinni a fülemnek!
Őszintén remélem, csak rosszul értettem Zám Tibort, a Best Reisen ügyvezetőjét, amikor az egyik rádióban azt nyilatkozta, hogy a balesetet szenvedett busz utasai közül többeknek nem volt utasbiztosítása, ezért nekik ki kell fizetniük a kórházi kezelést.

Micsoda????

Annak az utasnak kellene kifizetni a kórházat, aki az utazási iroda jóvoltából kerül oda?

Mert vegyük sorra a tényeket.

Valaki befizet egy utazási irodában nem kevés pénzt egy szolgáltatásért.
A szolgáltatást nem az utazási irodától, hanem annak az üzleti partnereitől, azaz alvállalkozóitól kapja. Vagy ha a hazai utazási iroda csak közvetítette a szolgáltatást, akkor is felel a szerződésszerű teljesítésért, ugyanis az utazási szerződésben azt vállalja, hogy egyben odaviszi az utast, ott jóltartja és egyben hazahozza.
Ha az utas nem egyben kerül haza, vagy a kórházba és erről nem ő tehet, hanem az őt az iroda megbízásából szállító busztársaság alkalmazottja, vagy Juszuf a busztulaj, aki fejreállította a buszt, akkor bizony szerződésszegés történt és az utazási iroda anyagilag felel az így felmerült kárért - hacsak ezt az utazási szerződés ilyenkor szokásos apróbetűs és nagybetűvel is nehezen értelmezhető részében ki nem zárta, bár szerény véleményem szerint ezt érvényesen nem teheti meg.

Az utasokkal felboruló autóbuszért az utasok a Best Reisennek fizettek, a Best Reisennel kerültek jogviszonyba és ezen Best Reisenen  kell leverniük minden kárt, amit az utazási iroda és az üzleti partnerei felróható magatartásukkal vagy mulasztásukkal nekik okoztak.

Az eddigi hírek alapján aligha lehet kétséges, hogy a baleset egy tújhajszolt sofőrnek felróható, ez a sofőr pedig végső soron a Best Reisen megbízásából ült a volán mögé, az utasok pénze a Best Reisenen keresztül jutott el hozzá, vagy a munkáltatójához.
Az autóbusz veszélyes üzem, civilizált országban kötelező biztosítani, az utazási iroda is veszélyes üzem, civilizált cégeknek van saját biztosítása, vagy ha nincs, állnia kell a költségeket.

Ilyen esetben a póruljárt utas az utolsó, akinek a zsebébe kell nyúlnia!
 

Te hallottál már olyat, hogy egy bank ráfizet a bótra? - ezt egy "pénzügyi tanácsadónak" nevezett házaló ügynök kérdezte tőlem, amikor egy banki "terméket" akart rámsózni.
Bevallom, hallottam, ha nem is túl sokat.
Éppen ezért gondolom meg százszor is, hogy leálljak-e bármelyik bankkal.

Hitelellenes vagyok, ezt már leírtam többször, így szerencsére nem megy rá a gatyám a bankokkal kötött remek üzletekre. Óvatos is vagyok, amennyire lehet - és lehet! A "más farkával verni a csalánt" típusú bankpapírokat sem vásárolom.

 

Szerencsére a mostani botrányokban sem vagyok érintett, csak kívülállóként nézem, amikor a PSZÁF vizsgálni kezdi a Volksbankot a kiszolgáltatott ügyfelek becsapása miatt. Remélem, akkora bírságot vág ki rájuk, hogy belezöldülnek.

Ugyanilyet érdemelne a CIB, bár itt egyelőre még nincs vizsgálat,
A CIB olyan biankót akar aláíratni a végtörleszteni akaró ügyfeleivel, amit a jogban és pénzügyekben járatlan balekok többsége meg sem ért.

A CIB diktálta feltételek alapján az ügyfél először egyben törleszti az egész hitelt, majd utóbb megtudja, hogy mennyit is, mert még - ha aláírja - utólag bármennyit ráterhelhet a a kifosztója  bankja.

.........."A végtörlesztéshez biztosítandó összeg értéke tájékoztató jellegű, és az még a jelen nyilatkozatban meghatározott esetekben változhat. "
 
 
.........."  Kijelentem továbbá, hogy a CIB képviselője tájékoztatott arról, hogy a végtörlesztés megvalósulásának napjáig felhalmozódhatnak a végtörlesztendő kölcsönömmel kapcsolatban olyan tételek, amelyek pontos mértéke jelen nyilatkozat aláírásakor még nem ismert (pl. késedelmi kamat) "   
 
.........."Amennyiben a CIB -nél vezetett forint, vagy egyéb devizanemű fizetési számlámon sem áll rendelkezésre az így utólag biztosítandó fedezethez megfelelő pénzösszeg, akkor tudomásul veszem, hogy a jelen végtörlesztési kérelmem nem fog teljesülni. " 
 
 
 

Magyarul oda nekik a tájékoztató jellegű lóvét, aztán majd ők utóbb eldöntik, hogy mennyi az annyi, vagyis még mit kérnek azért, hogy szabadulj tőlük..
A szegény madár kiszolgáltatottsága folyamatos, hiszen ott a pénze  a banknál, meg ott az aláírása egy olyan szövegen, amit úgy értünk, ahogy akarunk.

Mindez egy kicsit sem hungarikum.

Jártam már úgy egy boldogabb országban, hogy az amúgy jónevű bankom felmondta a számlámat, mert az utóbbi 6 hónapban nem volt rajta semmi forgalom.
A felmondást tudomásul vettem és megírtam nekik, hogy hova küldjék a maradék 84 dollárt, ami rajta volt.

Kaptam erre egy számlát, amin az szerepelt, hogy a számla felmondásának díja 60 dollár, az ezzel kapcsolatos ügyintézés 12 dollár, a késedelmi kamat 9 dollár és a külön tájékoztatás postaköltsége 3 dollár.

Így aztán kvittek voltunk.

Szerintem az Ambrus Attila, a viszkis bankrabló nem is olyan nagy gazember!

:-)
 

 

A pénznél szárazabb, racionálisabb és érzelemmentesebb dolog aligha van.
Talán épp ezokból fura, ha valaki SZÍVBŐL UTÁL egy befektetésekkel foglalkozó céget.

Azért még nem utálnám a Brókernetet, mert néhány éve a mesés haszon reményében szerződést kötöttem velük. Az összes ilyen pakliban benne van a veszteség, vagy a bukás esélye, így magára vessen, aki nem tudja bezsebelni a nagy zsét.

Azzal sem volt semmi baj, hogy egy szemmel láthatóan érzelmi alapon behülyített munkatársuknak mondtam igent, bár óvatosan, mert ő szerette volna az összes befektetésemet Brókernetes konstrukcióba átmenteni.
Nem voltam meglepve, amikor az illető nemrég bejelentette, hogy otthagyta a Brókernetet, mert őt is átvágták, sőt, csinos kis pernek néz elébe.

Fegyelmezetten viselem, hogy a Brókernet közvetítette befektetésbe berakott pénzem egyre kevesebbet ér, hiszen ezek a papírok csak töredékét teszik ki a portfóliómnak és az egészbe bőven belefér, hogy eddig az ígért hozam dupláját fizettem rá a bulira és úgy néz ki, ez a veszteség csak nőni fog. Meglepve sem vagyok, hiszen jónéhány embert ismerek, aki az ismerőseit behúzta a Brókernetes csőbe, aztán nem mert a szemük elé kerülni, amikor csúnyán ráfizettek a csúcsszuper bizniszre.
A befektetési piac már csak ilyen.

Nem engedtem egy másik brókernetes csóka unszolásának, amikor arra akart rávenni, hogy vegyek fel kölcsönt a befektetésemre (és terheljem meg vele az ingatlanaimat!), az így kapott pénzt pedig fektessem be nála. Aki ezt megcsinálta, az már a kamatokat sem tudja fizetni, mert a befektetés nem hozza, hanem viszi a pénzt.

Mindez még mindig édeskevés ahhoz, hogy utáljak egy céget.

Amivel örökre kivívták az ellenszenvemet, az a cég, vagy vezérkarának a BNET megjelölésű, egyedi rendszámú gépkocsiflottája. Ezek általában 15-30 milliós járgányok, amik a BNET rendszámot megkülönböztető jelzésnek gondolják és pofátlanul megelőznek jobbról, amikor piros lámpához gurulok, gátlástalanul átmennek a záróvonalon és leanyáznak mindenkit, aki szerintük nem halad elég gyorsan.

Természetesen nem az összes BNET rendszámú autó ilyen, csak ha látok egy csilivili luxusjárgányt (nem szakadt BMW-t, Jaguárt vagy koszos Audit!) garázdálkodni, azon majdnem mindig BNET rendszám van.

A kárvallottak fórumain észosztó nyegle brókernetesek szerint a cég olyan becsületes, hogy sírni kell tőle, a befektetők a hülyék, mert nem értenek a pénzhez és nem olvasták el a szerződést, viszont tény, hogy sokaknak a gatyája is rámegy a BRÓKERNET ügyeire, a BNET rendszámú autók pedig az ő pénzükből kerültek a yuppiesegg alá.
Ráadásul legálisan.
 

 

 

ajánlott linkek:

Bréking: emeli a bankadó mértékét a kormány
(egyik kivétel a Brókernet)

Azok a csodálatos brókerfiúk

Tőzsde

 

Lehet, hogy még mindig nem késő, bár igazából 5-6 éve kellett volna szólnom!
Az hogy könnyű hozzájutni, még nem elég indok a kölcsönhöz.

 

Ezt egy olyan ember mondja, aki elvből hitelellenes.
Nem veszek fel hitelt és nem adok kölcsön senkinek.
Ritka kivételek persze vannak, mert életemben egyszer én is vettem fel kölcsönt, ráadásul uzsorakamatra, de akkor muszáj volt.
Egy vállalkozás további sorsa múlott rajta.
Húsz éve valamit nagyon elcsesztem az üzleti tervben és a húszmilliós rendelésállományra egy bank sem adott semmit, a befizetett foglalók nem fedezték a továbblépést.
Egy ismerős segítségével három hónapra vettem fel másfélmilliót, havi nyolc százalékos kamatra. Akkoriban a piaci átlag a havi 10 százalék volt. Öt hét után fizettem vissza, nem kis harc árán, mert az uzsorás már számolt az ölébe hullott bevétellel.

Volt már hogy adtam kölcsön, olykor kamatmentesen, máskor kamattal és csak egyszer bántam meg, akkor az adós nálam is jobban megbánta és végül fizetett, mint a katonatiszt.

Vegyen fel hitelt, akinek van egy jó üzleti terve, a vállalkozását akarja bővíteni és nem roppan össze, ha rosszul mérte fel a kockázatot.

De a Jóisten áldjon meg minden szerencsétlen hülyét: fogyasztásra ne tessék már hitelt felvenni!

Most komolyan: tényleg bele kell pusztulni abba, ha valakinek huszonévesen nincs luxusautó a feneke alatt, ha harmincöt évesen nem valami kacsalábon forgó saját palotában lakik, ha nincs két plazmatévéje, indukciós tűzhelye, házimozija, jetskije és nem a Bahamákon, vagy az akármilyen szigeteken nyaral?
Nem egy barom az, aki úgy vesz Breitling órát hétszázezeré', hogy gyorskölcsönre is szüksége van?
Nem csak egy marha cseréli a hétéves Suzukiját valami dögös csilivili új járgányra úgy, hogy nulla százalék az indulóösszeggel tíz évre adósságba veri magát és az autó árának két és félszeresét fizeti ki érte?

Az ilyen nem hallotta még azt, hogy

addig nyújtózz, amíg a takaród ér?

 

Aki részletre vásárol, nem tudja, hogy a bankok dúsgazdag tulajdonosaira fog évekig keresni?
Nem értékesebb (és olcsóbb!!) egy olyan cucc, amire előre spóroltam össze a zsét?
 

Sok embert ismerek, aki vagy már beleroppant, vagy épp most fog belebukni a meggondolatlanul felvett hitelébe.
Ezek közül SENKI SEM termelő eszköz, munkaeszköz, vagy valami hasznos dolog megszerzése érdekében adósodott el, kivétel nélkül olyan dolgokért vállaltak erőn felüli terhet, ami nélkül még lehet könnyedén és vidáman élni.

Nagyon dühös tudok lenni akkor, amikor egy életet végiggályázó emberek fizetnek a hitelt nyakló nélkül felvevő csemetéik helyett, megfogadtatják velük, hogy soha többet, de a fogadalom néhány hónap után semmivé válik és a csemete - mint valami megszállott játékfüggő - újabb kölcsönszerződést ír alá, hogy szebbre cserélje a konyhabútort, csendesebbre a mosogatógépet, Louis Vuittonra a retikült.

A napokban jártam egy régi ismerősnél, akinek már három éve elmondtam mindezt, amit ide írtam és hozzátettem, hogy nálam ne próbálkozzon többet, kétszer adtam neki pénzt a vállalkozásához, másodszor két hónap sumákolás után, késve fizetett.
Tudomásul vette, engem nem abajgatott többet kölcsönért, de másokat igen.
Sikerrel.
Néha panaszkodott, hogy fenyegetik a hitelezői.
Sajnáltam persze marhára, de nem tudtam, nem is akartam segíteni.
Aztán jelentette, hogy egyenesbe került és nincsenek tartozásai.
Igaz, hogy ráment a lakása, de már nyugodtan alszik.

Most jól elbeszélgettünk.
Amíg be nem állított egy kellemetlen, erőszakos nőszemély.
Leült, papírokat töltött ki, közben az üzletben tartózkodó mindhárom kolléga pénzt szedett elő és leperkálta neki.
Nem kérdeztem semmit, csak láttam a papírokon az egyik gyorskölcsön cég logóját.
Az, amelyik a meghirdetett 270%-os THM (= teljes hiteldíj mutató) ellenére talál magának szerencsétlen palimadarakat.

A 270% THM annyit jelent, hogy felveszel egy összeget, aminek apránként a háromszorosát fizeted vissza.
Én semmiről nem tudok, ami nekem ilyen áron kellene.

Másik ismerős valamikor jól menő ügyvéd volt.
Egy tuti bulinak tűnő autóvásárlás miatt hozzányúlt a letéti pénzekhez, bajba került és uzsorakölcsönből tette vissza.
Felvett hétmilliót, visszafizetett harmincötöt, de még mindig tartozik huszonnéggyel - és minden pénze erre megy.
 

Lehet, hogy a hitelfelvevőknek az információ kevés, talán gyógyterápia kellene, mert ezek ugyanolyan betegek, mint a szerencsejáték- az alkohol- vagy szexfüggők.
Aki kölcsönt ad, arra nem lehet haragudni, hisz amíg lószar van, veréb is van.

Amway, Network21, emelem, de nem jutok semmire.

Volt 8-10 nyugalmas évem, amikor már nem kellett tartanom attól, hogy barátaim és elveszettnek hitt ismerőseim találnak meg egy titokzatos üzleti ajánlattal, amit csakis személyesen adhatnak elő, és már nem érkezett több meghívás találkozóra, koccintásra, megemlékezésre, kiállítás-megnyitóra, házavatóra, kóstolóra, szüretre, hogy aztán kiderüljön: megint csak az amerikai multi-level-marketingcég toborzójára paliztak be.

Azt hittem, elfelejthetem az időközben többször nevet és csalistratégiát váltó hálózatot.
Azt gondoltam, többé nem cipel el senki egy érdekesnek ígért szakmai előadásra a Sportcsarnokba, ami végülis AMWAY szeánsz volt, két napon keresztül dübörgő zenével és a széken álló, eszetlenül tapsoló zombikkal és Torgyánt doktort messze lepipáló demagógiával fűszerezett agymosással.

A régmúltba süllyed az olyan kaland, amikor találkozót kér tőlem egy ismeretlen, odajön és az én telefonomról felhívja a főnökét, aki előadja, hogy olvasott a külföldi ügyleteim sikeréről és olyan üzletet ajánl, ami a fogkefétől a versenyautóig terjedő palettával meghódíthatja annak az országnak az egész piacát, aminek egy részén én már elértem ezt-azt. Az egész komolytalannak tűnt, elhajtottam az urat telefonon, a hölgyet személyesen és mivel épp a MLM Szövetség egyik korifeusa ült nálam, tőle tudtam meg, hogy az illető úr "egy gyémánt" volt, vagyis az AMWAY csapat magas posztra jutott tagja.
Már megint az AMWAY.

Nemrég csöng a telefonom és egy régi ismerős az, egy valamikor népszerű tévés. Meglepődöm, mert nem túl jó szájízzel ért véget a kapcsolatunk, és az is már vagy három éve, de lehet hogy több. Azt mondja, jól mennek a dolgai és van egy olyan projectje, amire nem nagyon van ideje, de rengeteg pénz van benne és szívesen átadná nekem. Igyunk meg egy kávét valahol és elmondja. Hogy nincs szabad kapacitásom? Nem baj, ha nem tetszik, akkor megittunk egy jó kávét, de mindenképpen elmondaná.
Álmomban nem gondoltam volna, mi az a project.

Ki tetszettek találni?
Az AMWAY.
Most, 2009-ben, 18 évvel azután, hogy először járatták le a talajvesztett segédmunkások körében is.
Az a cég, amelyiknek köszönhetően sok kapcsolatomat veszítettem el, ugyanis akiket annakidején elutasítottam, vagyis nem léptem be a hálózatukba, hogy utána magam is kihúzzam a gyufát minden ismerősömnél, egyszerűen szégyellték, hogy nem jött be nekik a mesés gazdagság. Először én menekültem az erőszakos támadásaik elől, utána ők bujkáltak előlem, hogy ne kelljen bevallaniuk a kudarcot, hogy ráment egy évük és mégsem lettek kőgazdagok.

Mert a hálózat már csak ilyen.
Beszervez, hogy dolgozz mint a futómalac és nem fizet, hanem a mesés jövőt lebegteti.
Ha elég hülye vagy és elhiszed, akkor robotolsz és sorra csapod be az ismerőseidet, közben pedig használod a méregdrága termékeket, amik semmivel nem jobbak, mint a boltban tizedannyiért kapható társaik.
Mire rájössz, hogy ez bizony nem megy, az emberek nagyobb része nem hülye és nem hisz a mesének, addigra elvesztettél egy sor értékes kapcsolatot, mert a korábbi barátaid kerülni fognak, mint egy fertőzőt, kifizettél egy vagyont - és nem értél el semmit, még egy kis zsebpénzt sem, csupán annyit, hogy egy darabig tartozhattál valahova, kergethettél egy délibábot és volt miről beszélned.

Szóval igencsak meghökkentem, amikor a valamikori sztártévés előadta nekem, hogy a momentán saját webáruház köntösbe csomagolt AMWAY a meggazdagodás útja és nem is tudtam véka alá rejteni a csalódást.
Mert becsapott. 
Egy olyan projectet ígért, amire neki nincs ideje és átadná.
Helyette jött ezzel a MLM balfékséggel.

A legfőbb érve az volt, hogy nem tudhatom hogy milyen, hiszen még soha nem voltam hálózat tagja.
Basszus, börtönben, működő vulkánban, pártban, cápa torkában, robogó vonat alatt és magasfeszültségű vezetéken sem voltam még soha, mégis tudom, hogy ezek rossz helyek és hogy nem akarok odamenni.

Mostantól megint sokkal óvatosabb leszek, ha régi ismerősök bukkannak fel és bármit kínálnak.

 

Asszem nekem már nemigen kell semmi.
Egy ilyen múltből felbukkanó frász meg végképp nem!
Most még majd az is jön, hogy lépjek be a KISZ-be?

 

 

 

Reggelire kinyitottam a napokban vásárolt Karaván kockasajtot. Legnagyobb meglepetésemre a sztaniolba csomagolt tejipari termékben rövidszünetet találtam, pedig  az első darabot rendesen ölég nehéz kihalászni.
Originál csomagolásba hatoltam be, tehát bolti szarkáról nem lehet szó és megvolt a csomagoláson jelzett nyolc darab is.
Ahá, a súly!
Nyomás a mérlegre - és lám, a 140 gramm a csomagolással együtt sem volt meg.
Ellopták a sajtomat, mégpedig a gyárban.
Nézem a tolvaj névjegyét: a Répcelaki Sajtüzem rövidített meg engem és alighanem sok száz vevőtársamat.

NEM állok neki reklamálni, mert nekem szokott fájni a sok csaló szánalmas magyarázkodása - legutóbb pl. a budakalászi CORA nem vette vissza a fuzáriumos Cerbona tésztát arra hivatkozva, hogy már hónapok óta nem forgalmazzák...

A megrövidítésem megtorlásának hatékonyabb módját választom.
Esküdt ellensége vagyok minden általánosításnak, tehát nem fogok sajtüzem-bűnözésről beszélni, de mindenképp megalapítom a Medwe Gárdát, felöltözöm néptáncosnak és bamba pofával végigtrappolok Répcelak utcáin, hátha a sajttolvajok maguk alá rosálnak félelmükben.

Ha nem is javul meg azonnal a hazai sajtmorál, annyit biztosan elérek, hogy a kamerák kereszttüzében a Magukfajta Mellényes Morvai Maca személyesen ad nekem egy puszit, biztatóan mosolyogva, Isten áldásával.
Minden egyéb csak fölösleges huza-Vona.