az igazi medwe 2012.02.01. 10:23

Krecsány eladó!

Van négy darab krecsányom.
Valamikor régen kaptam őket ajándékba, amikor még vidékre jártam fellépni.
Az előadás után néhányan odajöttek a közönségből és kisebb ajándékokkal köszönték meg a műsort.
Egyszer Bonyhádon jártam, méghozzá a Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központban. A szokásos népi apróságok (birsalmalekvár, porcelán halacska, újságpapírba göngyölt tojás, egérrágta Katajev és/vagy Fagyejev kötet, rozsdás kacor, raffiakötözőállvány) mellé kaptam egy kis piros zománcbögrét, rajta Korda György egyik legszebb arcképével.
- Ez mi? - kérdeztem az ajándékozót.
- Krecsány - mondta titokzatosan.

wass albert
Wass Albert
fotó: littleborz.freeblog.hu

Nekem semmi bajom nincs Wass Alberttel és nem is érdekel, sem a személye, sem a munkássága.

Miért írok akkor mégis róla?

Mert  egy korábbi posztomban említettem a nevét, egészen pontosan azért, mert a csepeli polgármester felhívást tett közzé, hogy imádkozzunk Orbán Viktorért, az ajánlott "ókeresztény" imádságról pedig kiderült, hogy egy Wass Albert vers, ezért voltam bátor leírni ezt a mondatot: "... Schmitt Pált is célba vette a gonosz ármány és mormoljon mindenki ókeresztény imádságnak álcázott Wass Albert verseket"

Pusztán ennyi elég volt ahhoz, hogy valaki megkérdezze: mi a baj Wass Alberttel? Ebben az egyre agresszívabb és egyre inkább ellenséges légkörben nagyon tudok örülni, amikor valaki kérdez, még ha a kérdésben máris van egy valótlan, vagy inkább téves állítás, akkor is.

 

Mert kérdés helyett mindjárt fikázhatna, gyalázkodhatna, kritizálhatna, trágárkodhatna, ahogy sokan teszik, amikor meghallják pl. Wass Albert nevét hozsannázás nélkül.

Szóval nekem Wass Alberttel semmi bajom.
Hajdani barátaim kedvéért el is olvastam néhány művét, majd miután elmondtam ezekről a véleményemet, hajdani barátaim megszakították velem a kapcsolatot. Volt aki csak úgy szimplán nem állt velem szóba többet, volt pedig aki válogatott sértésekkel körített, kilométeres epeömlés kíséretében mondta fel a kapcsolatot. Volt ebben a liberális féregtől kezdve a hazaáruló büdös komcsin át a metszettfaszú slojmiig minden.

Szóval nekem Wass Alberttel semmi bajom.

Sokak Wass Albertre ikonként tekintenek és nekik vörös posztó a nevének említése.
Nem is olvastak tőle semmit, csak annyit tudnak, hogy mindenki ellenség, aki szerint nem Wass Albert a magyar Shakespeare, sőt, Sexpír Vilmos az angol WA!.
Velük sincs bajom semmi.
Csak ne kelljen velük beszélgetnem.

 

 

utóirat:
az említett íróért rajongó kultúrkörben hangzott el, hogy a volt munkásőrök imádják a nevükben a dupla wét, ezért vagyok én medwe és ezért Andrassew az Iwán.
Wajon Wass Albert is a miénk?  ;-)

 

 

Lájkolj, vagy legyünk barátok!

 

Főpolgármester úr!
Igazán ne haragudjon rám azért, hogy még ott tartok, amikor óbudai polgármester korában egy testületi ülésen azt mondta egy képviselőtársára, hogy rendkívül csúf ember, majd ráförmedt, hogy ne trükközzön, mert leveri a szemüvegét és rá is ugrik.

Főpolgármesterként egy év alatt a zseniális intézkedéseivel rég elfeledtethette volna ezt az egész médiát bejárt kínos affért, de az a helyzet, hogy nem nagyon változott meg.

Egy év után jött rá arra, hogy a BKV-nál tarthatatlan a vezetők pofátlan mértékű honorálása? Azt vajon mikor fogja észrevenni, hogy a szadeszes informatikai lobbinak köszönhetően fejlett utastájékoztatási rendszer közli, hogy nem jön a busz, mert járatszám ritkítás volt és a két menetképes rozsdahalmaz 50%-a is szétesett?

Ezrek szívták azt a dilettáns húzását, amikor egy hirtelen ötlettől vezérelve buszsávot csinált a Budaörsi út egyik sávjából és Törökbálintnál pöfögött a befelé araszoló sor vége.

Nincs olyan fejezet a főváros költségvetésében, ami ne ordítana a forráshiánytól, de új zászlóra, terek, utcák és hidak átkeresztelésére van pénz dögivel. Kerül amibe kerül, ránkrohad, szétmállik, összedől, de legalább büszke és nemzeti!

Ezek az én egészségemet közvetlenül nem veszélyeztették, ezért annyit sem mondtam, hogy afrancba!

Amit viszont a szmog körül tetszik szíves művelni, már égbekiáltó.
A hozzá nem értés nem csak a zemberek egészségét, hanem az életét is veszélyezteti.

Budapesten a levegőben szálló por napok óta az egészségügyi határérték három-négyszerese.

Tekintsünk el attól a mekkmester intézkedésétől, amiért már bocsánatot kért a zemberektől. (persze lehet, hogy az amerikai kiküldetése alatt a példaképe elmondta önnek, hogyan kell várost vezetni és komoly bajban a visszamutogatás nem segít)
A mostaniak sem sokkal jobbak.

1. Megtiltotta az öreg autók közlekedését, pedig a port nem a régi benzines autó csinálja, hanem a dízel. Akkor is, ha három hónapos. A Budapesten futó buszok, taxik és teherautók pedig nem háromhónaposak, nem is háromévesek, hanem átlagban 18 éve szennyezik a környezetet. Ők mehetnek vígan, hajrá, fojtsd meg a polgárt, ne kínozd!

2. A szmogriadó nem korlátozza a vegyes tüzelésű kazánok bedurrantását olyan ingatlanokban, ahol egyébként van gázfűtés. A zemberek többsége magától nem olyan okos, hogy szmogban nem spórolunk a drága gázzal és nem pakoljuk be a szemetet a cserépkályhába meg a kazánba.

4. Hiába minden korlátozás, ha épp csak ímmel-ámmal tartatják be azt a keveset is. Most olvasom, hogy tegnap összevissza 48 (!) autóst bírságoltak meg. Ennyire nem lehet kevés a rendőr!

3. Hiába korlátozza a riadó a gaz- és avarégetést, ha nem ellenőrzi senki. Egyáltalán, kinek van joga beszólni egy magánportára, ha messziről látszik, hogy a ház mögött valamit égetnek, a füst és a bűz pedig könnyet facsar 200 méterről is?

4. Épp most kell leállítani a villamost a nagykörúton és ősrégi, füstokádó buszokra cserélni? Nem várhat az a javítás addig, amíg elmúlik a szmog?

5. Egyáltalán: van a városházán vészforgatókönyv az ilyen esetekre? Működik most valami válságstáb hozzáértő szakemberekkel, vagy az ilyesmi csak a választások idején fontos?
Ha netán most is, akkor miért ilyen szar munkát végez?

Tarlós úr!
A Sziget zajszennyezése óta tudjuk, hogy ön imádja a médiaszereplést.
Most miért nem áll ki a zemberek elé?
Miért nincs tele a média a tiltott gazégetésen kapott nyugdíjas százezres bírságával?
Ön tudja a legjobban, hogy semmiből nem áll ilyet hazudni, ha meg netán ezt nem tartja elegánsnak, akkor 5 perc alatt lehet példát statuálni.

Most nem a következő megválasztásáról van szó, hanem milliók egészségéről.
Elárulok egy titkot: az önéről is.

A szmog súlyosan károsítja a zemberek egészségét, és veszélyezteti a kisgyerekek és az idős, beteg emberek életét.
Ha ön ennyire alkalmatlan a megvédésére, akkor be kellene ismernie, hogy nincs keresnivalója azon a poszton, ahol egy éve rontja a levegőt.

A levegő pedig nagyon komoly dolog.
 

A pénznél szárazabb, racionálisabb és érzelemmentesebb dolog aligha van.
Talán épp ezokból fura, ha valaki SZÍVBŐL UTÁL egy befektetésekkel foglalkozó céget.

Azért még nem utálnám a Brókernetet, mert néhány éve a mesés haszon reményében szerződést kötöttem velük. Az összes ilyen pakliban benne van a veszteség, vagy a bukás esélye, így magára vessen, aki nem tudja bezsebelni a nagy zsét.

Azzal sem volt semmi baj, hogy egy szemmel láthatóan érzelmi alapon behülyített munkatársuknak mondtam igent, bár óvatosan, mert ő szerette volna az összes befektetésemet Brókernetes konstrukcióba átmenteni.
Nem voltam meglepve, amikor az illető nemrég bejelentette, hogy otthagyta a Brókernetet, mert őt is átvágták, sőt, csinos kis pernek néz elébe.

Fegyelmezetten viselem, hogy a Brókernet közvetítette befektetésbe berakott pénzem egyre kevesebbet ér, hiszen ezek a papírok csak töredékét teszik ki a portfóliómnak és az egészbe bőven belefér, hogy eddig az ígért hozam dupláját fizettem rá a bulira és úgy néz ki, ez a veszteség csak nőni fog. Meglepve sem vagyok, hiszen jónéhány embert ismerek, aki az ismerőseit behúzta a Brókernetes csőbe, aztán nem mert a szemük elé kerülni, amikor csúnyán ráfizettek a csúcsszuper bizniszre.
A befektetési piac már csak ilyen.

Nem engedtem egy másik brókernetes csóka unszolásának, amikor arra akart rávenni, hogy vegyek fel kölcsönt a befektetésemre (és terheljem meg vele az ingatlanaimat!), az így kapott pénzt pedig fektessem be nála. Aki ezt megcsinálta, az már a kamatokat sem tudja fizetni, mert a befektetés nem hozza, hanem viszi a pénzt.

Mindez még mindig édeskevés ahhoz, hogy utáljak egy céget.

Amivel örökre kivívták az ellenszenvemet, az a cég, vagy vezérkarának a BNET megjelölésű, egyedi rendszámú gépkocsiflottája. Ezek általában 15-30 milliós járgányok, amik a BNET rendszámot megkülönböztető jelzésnek gondolják és pofátlanul megelőznek jobbról, amikor piros lámpához gurulok, gátlástalanul átmennek a záróvonalon és leanyáznak mindenkit, aki szerintük nem halad elég gyorsan.

Természetesen nem az összes BNET rendszámú autó ilyen, csak ha látok egy csilivili luxusjárgányt (nem szakadt BMW-t, Jaguárt vagy koszos Audit!) garázdálkodni, azon majdnem mindig BNET rendszám van.

A kárvallottak fórumain észosztó nyegle brókernetesek szerint a cég olyan becsületes, hogy sírni kell tőle, a befektetők a hülyék, mert nem értenek a pénzhez és nem olvasták el a szerződést, viszont tény, hogy sokaknak a gatyája is rámegy a BRÓKERNET ügyeire, a BNET rendszámú autók pedig az ő pénzükből kerültek a yuppiesegg alá.
Ráadásul legálisan.
 

 

 

ajánlott linkek:

Bréking: emeli a bankadó mértékét a kormány
(egyik kivétel a Brókernet)

Azok a csodálatos brókerfiúk

Tőzsde

 

Bélának szakértőként sem tetszett a dolog, merthogy a szakdolgozatát is az esélyegyenlőségről írta..

Ettől függetlenül az egész étterem haragos pillantásokat lövellt az egyik asztal irányába, volt aki otthagyta az ebédjét, felállt és pánikszerű gyorsasággal elhagyta az önkiszolgálót.

Fajgyűlölet, megint a zsigeri fajgyűlölet! - gondolta az autentikus Béla és már fogalmazta is a következő szösszenetét.
"Elfogadhatatlan, hogy miután az elnyomott kisebbség beilleszkedni akaró egyedei megjelennek egy számukra szokatlan környezetben, ahol a saját kultúrájuk szerint merészelnek létezni, azonnal kivívják az intoleráns átlagember gyűlöletét. Ez nem civilizált, ez nem európai, ez nem kultúremberhez és nem a harnadik évezredhez méltó!" - háborgott Béla, egyelőre csak úgy magában.

Közben a felfelé törekvő állampolgárok olyan ricsajjal fogyasztották az ebédjüket, hogy az intoleránsok a legtávolabbi sarokban sem értették egymás szavát. A két vörös lófarkas, hordóhasú asszonyság a pultnál válogató, hétéves forma Sanyikát dirigálta, mit hozzon még nekik.

Sanyika a maszatos kezével kotorászott az ételek között, míg megrakta a tálcáját. A kasszához a sort beelőzve nyomult, a számlát az odapenderülő tizenéves nővére fizette.
Már nem mert rájuk szólni senki, mert amikor az egész család fáradt soron kívül fizetni és ezt valaki nehezményezte, a társaság rangidős hölgye általi dorgálásban  részesült ("le is rúgom a fejed, geci!")

Egy kisebb fiúcska az asztalok között rohangált, néha felbukott és szirénázni kezdett, ilyenkor valamelyik anyja jól kiordibálta magát, aztán minden a legnagyobb rendben folytatódott.
Egy másik csemete kenyérgalacsinokat gyúrt és azzal dobálta az önkiszolgáló vendégeit, egy harmadik pedig a kóláját csorgatta az asztalra és a barna foltból az ujjával mázolt az asztalra felbecsülhetetlen értékű, naív, nemzetiségi műalkotásokat.

Az egyik úrihölgy kanállal tömte a fejébe a palacsintát, ám lehetett néhány lyukas foga, mert minden harmadik falat után a mutatóujjával turkálta ki a beszorult ételdarabkákat a szájából, a másik felszúrta a rántotthúst a villájára és onnan harapdálta lefele.

Béla kevés híján maga alá élvezett, hiszen először látta közelről azokat, akikért a sajtóban évek óta küzdött, harciasan. Azonnal leugatta a diszkrimináció, az előítélet, a szegregáció  legkisebb gyanúját is és vitriolos írásaiban kipellengérezett mindenkit, aki nem ölelte keblére az összes kisebbséget, beleértve a pirézeket is.
Elment minden kisebbségvédő demonstrációra, tüntetett a gyűlöletbeszéd ellen is, mert igenis ne gyűlölködjenek a szarfaszú fasiszta nácik, hanem pusztuljanak meg mielőbb!

- Búú! - kiabált rá Bélára az egyik kedvence, mert felfigyelt arra, hogy ez a geci köcsög feltűnően méregeti őket. Béla erre elérkezettnek látta az időt és odament hozzájuk.

- Asszonyom, én természetesen önökkel vagyok, kérem, ne zavartassák magukat a teremben érezhető gyűlölethullámoktól, fogyassszák nyugodtan az ebédjüket.

- Mivaaaan? - érdeklődött a kisebbségi hölgy, mert pontosan nem látta át Béla nemes küldetésének kvintesszenciáját.

- Én csak - hervadt le Béla arcáról a mosoly - csak azt lettem volna bátor kifejezni, hogy...

- Húzzá innen anyádba amíg szépen vagyunk, érted? - jelezte az egyenjogú személy, hogy a továbbiakban nem óhajtja Béla fizikai közelségét. - A picsának toltad ide a ragyás pofádat, leszbikus!

Béla elérkezettnek gondolta a távozás hímes mezejére lépni, hiszen többen kajánul figyelni kezdték a kibontakozó incidenst.
Két órával később az utcán találkozott újra a népes családdal.
Felderült az arca, hogy most majd végre tisztázza a dolgokat, de a védencei nekiestek, ütötték, rúgták, ahol érték és közben ordítottak, hogy már megint itt van ez a köcsög, öljük meg.
A BKV szirénázó helyszínelő autója vetett véget a találkozónak, ami ugyan máshova sietett, de a Béla sérelmére randalírozókat annyira megijesztette, hogy azonnal felhagytak a magatartásukkal. Nem akartak kilencedszer is a bíró úrral és az ügyész úrral találkozni.

Béla arca szépen gyógyul, de az élete útlegeázodáshoz ért.
Maga sem tudja, hogy holnaptól a beilleszkedési nehézségek felelőseit fogja ostorozni, vagy belép a gárdába.
Valamelyikbe.
Bármelyikbe.

 

A franc essen a pofájukba! - dühöngött Lacika a fotelben és töltött magának még egy kis sört, mert már lement a hab a korsóban.
A meccs elején felolvasott antirasszista nyilatkozat borzolta a jámbor szurkoló idegeit.
Ez a jóember azonnal a plafonon van, ha a rasszizmus kerül szóba, ha meg netán a rasszizmus ürügyén demonstrálnak, riogatnak, tiltakoznak, nyilatkoznak, akkor még a fogsorát is csattogtatja, csomókban hullik a haja és morgó hangot hallat.

- Mi a baj, Lacifiú? - kedélyeskedik a szurkolótárs.

- A tököm van tele ezzel az egésszel - fakad ki a Lac.

- Figyeld meg, ha bárhol felmerül a rasszizmus gyanúja, minden hivatalos ember azonnal beszarik és átmegy képmutatóba.
Mintha valaki kötelezővé tette volna azt a ökörséget, hogy a rasszizmus a fehér ember bűne, amiért vezekelnie kell.

- Miért, nem az? - játssza az ártatlant a sörtárs.

- Hát egy nagy szart! - pöfög Lacimester.

- Idefigyelj! Már az iskolában belénk verték, hogy a rasszizmus jelentése nem más, mint emberek hátrányos megkülönböztetése a származásuk, a fajtájuk alapján. De ki volt az a többemeletes barom, aki kitalálta, hogy csak a fehér ember különbözteti meg magát a színesektől?

Mert az még biztosan nem látott olyat, hogy Harlemben a feketék az utcán meglincseltek egy fehérembert csak a bőre színe miatt.
Nem tudja, milyen nagy szó volt, amikor Louis Armstrong egy fehér embert vett be a zenekarába, aki történetesen még magyar is volt, Joe Murányi néven.
Még nem utálták ki a kínaiak egy angyalföldi üzletből, amit saját maguknak tartanak fenn.
Nem akart keresztényként olyan kórházban dolgozni, ahol minden orvos zsidó volt és nem hallott olyan megjegyzést a háta mögött, amikor beült egy koncertre a zsinagógába, hogy "hogy kerültek ide ezek a szemetek?".
Nem járt még Mexikóban, ahol a helyiek megvetően hátat fordítottak neki és csak annyit tudtak angolul, hogy "menj haza, gringó".
Nem verték félholtra a cigányok csak azért, mert véletlenül betévedt a putrisorra.

Rasszizmus miatt vernyákolni csak akkor szabad, amikor a fehér ember óberkedik, amikor a mi sérelmünkre követik el ugyanazt, akkor persze kötelezően kuss van.
Akkor menetrend szerint jön a szöveg, hogy a támadásnak nincs etnikai alapja.
Hogy rohadna meg az összes álszent képmutató, ott ahol van!


 

Oké, Lacika, igyál még sört.
Hűsít.

Elkúrtuk, drága véreim, nem kicsit, nagyon!
Oké, hogy még nem éltünk akkor, de azok akkor is mi voltunk ott.
Mi, magyarok bántunk borzalmasan a saját nemzetiségeinkkel a 64 vármegye idején és mi, magyarok maradtunk alul a zöldposztós csatatéren a dörzsölt szlovák és a román diplomatákkal szemben.
Trianon a mi balfaszságunk jelképe.
Az is ami akkor történt és az is, ahogy azóta az egész témát kezeljük, mi, magyarok.

Ahányan vagyunk itt, a határokon belül.
(a túliaknak sokkal több az eszük)

Ahelyett hogy levonnánk - mit levonnánk, évtizedekkel ezelőtt levontuk volna - a következtetéseket, megráztuk és összeszedtük vo(l)na magunkat, építhettünk volna olyan országot, hogy a szlovákok, a románok és az osztrákok is könyörögnének, hadd csatlakozzanak mán egy kicsit hozzánk, ha másképp nem, akkor csak péntek-szombatra, de nem, mi, büszke magyarok még véletlenül sem csinálunk semmi ilyet.
Hogy mit csináltunk helyette, azt inkább nem írom le, hadd legyen ez egy veszettül pozitív poszt, meg aztán hogy mit csinál, azt úgyis tudja mindenki.

Egyszóval Trianon a magyar történelem szégyenfoltja, a nemzeti agyamentség jelképe, valami olyan, amit jó lenne mielébb elfelejteni.

De nem, sokan nem elfelejteni akarják, hanem büszkén mutogatni: igen, mi voltunk ekkora barmok.
Olyan ez, mint amikor valaki a testén éktelenkedő gennyes furunkulust nem takargatja, hanem büszkén közszemlére teszi. Én vagyok és ilyen gusztustalan vagyok, lássa mindenki!!!!

Itt mondom és csak egyszer, ráadásul lassan, hogy mindenki megértse:

nem akarok Trianon emlékműveket!

nem akarok Trianon ülésnapot!

nem akarok Trianon frázisokat!

nem akarok folyton a saját hülyeségemre emlékezni, nem akarok lovat adni a szomszéd országok magyarellenesei alá, nem akarok keseregni és nem akarom megváltoztatni a megváltoztathatatlant, hanem a magyarság sikereit akarom látni és hallani nap mint nap, ebből erőt akarok meríteni nap mint nap és további sikereket kovácsolni nap mint nap!

Mert képes vagyok, mert képesek vagyunk rá!

Érted már, seggfej?

mottó:
Minden vitát megnyersz, amit el sem kezdesz!
(Dale Carnegie)


 

Kajánul figyeltem Szabolcs és Emmi néni böstörködését.
Mi volt ötvenhatban?
Szabolcs huszonéves, tájékozott, olvasott, gondolkodó ember, Emmi néni frissnyugdíjas értelmiségi, kissé korlátolt és nagyon elfogult, mondjuk úgy: fröcsögő antikommunista.
Szabolcs sokkal többet tudott ötvenhatról, Emmi néni viszont ott volt.
A vitában a hangerő mellett ezt használta legfőbb érvnek:
- Szabikám, mit tudhatsz te erről, hiszen még nem is éltél!

Még mindig nem tudom, megmondjam-e Szabikámnak, hogy Emmi néni már kemény 12 éves volt a forradalom idején, de az első lövés épp az ő Marx téri lakásukat érte, amiért a következő két napot a pincében töltötték, utána hónapokig rokonoknál, falun húzták meg magukat. Szabikám azt sem tudja, hogy Emmi néni a hetvenes években önként lépett az MSZMP soraiba, bár ez szorosan nem tartozik ahhoz a vitához, hogy ötvenhatban a szocializmus megújítására vagy a feudalizmus visszaállítására gyúrtak-e a forradalmárok.
Mindenesetre Emmi néni azóta nagyon haragszik a nyegle ficsúrra, aki nem ismeri el Emmi néni küzdelmeit és mártírságát, nem tudhat semmit, ráadásul szemtelen is!
Emmi néni pedig hiteles szemtanú, igaz az egy belövés porán és cserepein kívül tényleg nem látott semmit.
 

***

 

Kajánul figyeltem két korombéli ember vitáját egy néhány évvel ezelőtti március tizenötödikéről. Az egyiket annyiban érintette, hogy a munkája miatt a nyilvánosság elől elzárt iratokhoz is hozzájutott és ezek ismeretében kellett súlyos döntéseket hoznia - a másiknak meg annyira szívügye a demokrácia, hogy szervilis alázattal rajong egy pártért meg az elnökéért.
Részt vett a nagygyűlésen, ahova a gyerekeit is elcibálta, ezért így érvelt:
- Ne magyarázz nekem, én ott voltam és láttam!
- No akkor mondd csak el, mit is láttál?
- Gyalog indultunk haza és már a Nemzeti Múzeumnál jártunk, amikor a Zoli otthonról hívott, hogy jól vagyunk-e, mert a Hírtévén látja, hogy rohamrendőrök verik az ünneplő tömeget.
Újabb hiteles szemtanú, aki ugyancsak ott volt, ezért mindent tud...
 

***

 

Közeli rokonnal vitáztunk néhány éve, hogy az egyház ünnepén a püspökúr uszított vagy nem uszított.
Szerinte nem, szerintem meg de.
Igaz ő végig ott volt, én meg nem.
Akkor mit akarok? Biztos a libsi sajtó vezetett meg engem is, ahogy a fél országot.
Én a tévében láttam.
A tévé hazudott.
De én nem azt láttam, amikor valaki azt hazudta, hanem azt, amikor a püspök szóról szóra ezt és ezt mondta.
Aljas hazugság, ilyen nem volt, én végig hallottam mindent!
No akkor figyelj - és beraktam a videóba egy kazettát.
Rajta a püspök szóról szóra azt és azt mondta. Uszított.
A kedves rokon pedig uszult, azaz megint dühbe gurult.
Nem kicsit, nagyon.
- Jellemző a rohadt kommunistákra, hogy kamerável mennek a templomba is, aztán hazug dokumentumokat koholnak és terjesztik. Te is miért raktad el ezt a felvételt? Semmivel nem vagy különb mint ők!

A hiteles szemtanúval azóta nincs kapcsolatunk.
Igaz ő minden vasárnap meghallgatja az igét és az aktuális kampánydumákat, de neki Jézus legszebb üzenetei is kevesek a megbocsátáshoz. Az ilyen ember soha nem nézi el neked, hogy nem tudott beléd gyalogolni.


Vajon kinek hisz az, aki már saját magának sem?
Vajon ennyi hiteles szemtanú között hova bújik az igazság?

:-)

Nem állítok semmi, csak kérdezek.
Ugye nem csak én olvastam a mai sajtóban, hogy megrendült Kocsis vezérigazgató pozíciója?
Ugye nem csak nekem tűnt fel, hogy ez a Kocsis évek óta kiemelt cégek vezérigazgatója, Paksi Atomerőmű, MÁV Start, MVM, BKV?
Ugye másban is felmerült, hogy ez a furcsán, énekelve beszélő ember nem a páratlan közgazdasági zsenije miatt kerül egyik zsíros állásból a másikba?
(Bocs, itt mégis állítottam, hogy furcsán beszél, meg hogy zsíros állások, talán elnézik nekem)

Ugye mindenki tudja, hogy kivétel nélkül az összes parlamenti párt messze túllépi a kampány-költségvetéseket?
Amit a törvény megenged, az két óriásplakátra elég, ehhez képest a pártok 4-5-ször annyit költenek.

Lehet hogy az off-shore cégekbe mentett állami pénzek, meg a ki tudja honnan tankoló pártkasszák, meg Kocsis állásai között akad valami összefüggés?

Csak kérdezem.
Meg azt is kérdezem, hogy ha nem így lesz a közpénzből pártpénz, akkor miből kampányolnak a mi talpig becsületes pártjaink???

blasko.jpgAlattomosan fokozódik a hisztéria.
Egyre többen halnak bele a demokráciába - alig egy hete már négyen haraptak fűbe a szavazófülke körül - és egyre többen érzik: nem hallgathatnak, valahogy el kell mondaniuk, hogy ez így tűrhetetlen.
Az egyik nem fog kezet, a másik visszautasítja a díjat, a szelídebbje blogot ír.
(utóbbiról: kerüli a napi politikáról szóló vitákat, egy kalap alá veszi és lehányná az egész politikai elitet, és ezen írása is leginkább az emberi butaságról szól)

Szóval Blaskó Péter művész uram visszautasította a március 15-i ünnep alkalmából kapott Kossuth-díjat és máshonnan ismerős frázisok pufogtatásával beszólt Magyarország miniszterelnökének.
Kérdés, hogy vajon mit őriz meg ebből az emlékezet?
Tudjuk-e 10-15 év múlva, ki volt 2008-ban a nagyfőnök?
Tudjuk-e, ki volt Blaskó Péter?
Felidézzük-e majd bármely alakítását, vagy csak ezt az egyet emlegetjük?
Esetleg ezt se?

A Kossuth-díj nem kevés pénzzel jár, ám ha összeadnánk, mibe kerülne ez a hirtelen jött publicitás az országos média méregdrága reklámperceit és hirdetési felületeit megvásárolva, akkor a művész úr húzása ezerszer gazdaságosabb, mintha nagy csendben zsebrevágta volna azt a néhány milliócskát és vastag betűvel kiemelik a nevét a kitüntetettek oldalán.

Ha hozzáadjuk, hogy a most hatvanéves színész még aktív idejében megérheti a Messiás újbóli eljövetelét, akkor ez a "bátor" gesztus akár főszerepet is jelenthet neki egy olyan filmben, amit K.L. Csaba, eseleg Eperjes Károly rendez, vagy kultuszminiszterként ő dönt a produkció milliárdos költségvetéséről.

Azt pedig nem sokan fogják megkérdezni a hirtelen karakánná vált színművész úrtól:
- tessék mondani, a nyolcvanas években kapott Jászai-díjat és az érdemes művészi címet csak azért tetszett elfogadni, mert netán egyet tetszett érteni Kádár, Gáspár és Lázár elvtársak regnálásával?