gajra megyRöviden:

helyes: gajra vágjuk, gajra ment

helytelen: gallyra vágjuk, gallyra ment

 

bővebben:

gallyra menni lehet, de nem sok értelme van.
Letörik például, kivéve ha egy nem elhízott mókus megy a gallyra.

A gally jelentése: vékony faág. Rőzse, ha letörik és sok van egy helyen.

A gaj jelentése: eredetileg gajdesz, ami jiddis szó, halál, pusztulás, enyészet.
Gajra megy: tönkremegy, elpusztul, megszűnik, meghal.

Ma megint egy újságban olvastam, hogy valami gallyra vágta a fogyókúrát.
Én meg ettől magamat hanyatt.
 

Tegnap sokadszor szándékoztak helyreigazítani ugyanabban a kérdésben.
Nem először írtam ugyanis egy ételre, hogy ízetlen.
Az ügyeletes nyelvőr pedig mindjárt ugrott, hogy maximum a tréfa az ízetlen, az ételre azt mondjuk, hogy íztelen.

Nokéremtisztelettel.

A nyelv is - mint minden egyéb - folyamatosan változik.
A szabályai, vagyis a nyelvtan - mint annyi minden más - kizárólag emberek megegyezésén alapul, vagyis az sem objektív és az sem olyan változatlan, minthogy kétszer kettő az négy, vagy hogy a Föld gömbölyű.

A Magyar Tudományos Akadémia kiadójának alapművében, a Magyar Értelmező Kéziszótárban (Budapest, 2003. Ak.) az 586. oldalon a következő szócikk olvasható:

ízetlen
1. Nem kielégítő ízű.
2. ritk vál Száraz, kedélytelen.
3. pejor Sértően ízléstelen, illetlen

Márpedig amíg a MTA alapművének legfrissebb kiadásában ez olvasható, addig tisztelettel köszöntöm az összes amatőr és profi nyelvészt, az összes botcsinálta korrektort és okostojást, a magam részéről - élve a választási lehetőségemmel - az azonos jelentésű íztelen és ízetlen kifejezések közül az utóbbit használom.

Mindez a medwefórumban 2006 júniusában jelent meg, úgy tűnik, fölöslegesen, az ostobi kiigazítást ma is megkaptam.

Talán mert Mikes Éva 2008 októberében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Kultúráért Felelős Államtitkársága által jegyzett kultúra.hu magazinba a következőket írta:
Az, hogy a leves ma már szinte kizárólag ízetlen, nem pedig - helyesen - íztelen, ugyanide tartozik. Az ízetlen ízlés nélkülit, azaz ízléstelent jelent, amilyen egy bántó, rossz tréfa lehet. Íz nélküli az étel, azaz íztelen.
Nem tudom, ki az a Mikes Éva, de ha már ilyen bátran kijelenti hogy mi mit jelent, legalább az Akadémiai Kiadó szótárából meggyőződhetett volna róla.

Én meg, ha akarom, akkor úgy mondom, hogy omlósz! :-)

Már megint a közszolgálati rádió és már megint egy buta melléfogás!

Amikor Mariska néni azt mondja, hogy a kertjében a borsópalánták mellett megy a szorgalmi út, azzal nincs gyepi_hangya.jpgsemmi baj, hiszen ő azt is pontosan tudja, hogy a szomszéd a coszpocból építette a házát, amin van anterna és ő már füzetett kaukciót is. Már akkor is  hideg volt  mégis csak egy szandár volt rajta, ezért infulendzás lett és most kapja az inekciót.

A közszolgálati Kossuth Rádió mai Déli Krónikáját nem Mariska néni szerkesztette, hanem Nánási Anikó, a szombathelyi repülőtér megrongálásáról sem Mariska néni tudósított, hanem Gergó Judit.

A hangtárban még 3 hétig ott éktelenkedik a tanult rádiós tévedése, amikoris 12:27:03-nál a következőt mondja:

vélhetően a szorgalmi útról a vízelvezető árkon át hajtottak be az amúgy zárt területre

A Magyar Rádió munkatársa tehát nem tudja, hogy a szolgalom, a szolgalmi jog, a servitus a szolga szóból eredeztethető, nem pedig a szorgalomból, a szerkesztő sem volt elég szorgalmas, mert vagy ő sem tudja, mi a különbség a szolgalom és a szorgalom között, vagy nem hallgatta meg, mit enged adásba.

Ez pedig kérem tisztelettel kínos.
Olyan Mariska néni színvonalú.
Pedig ugye az adómból fenntartott közszorgalmi adónak illene tudni, mit beszél!
 

emberisegelleni.jpgHa Madách ma írná Az ember tragédiáját, a homousion-homoiusion ellentét helyett bátran használhatná az emberiség-emberiességet is, egyforma ürügy mindkettő arra, hogy jobb sorsra érdemes emberek essenek egymásnak.

A két fogalom fölötti böstörködésnek már köteteket megtöltő irodalma van, amit fölösleges ide belinkeni, mert nem izgat sem a vita, sem a hétköznapi emberek szóhasználata.
Szokás szerint azon akadok fenn, amikor a média, azon belül is a közszolgálati média használja a kifejezést rosszul.

Igen, rosszul!

Amikor a Kossuth rádió híreiben a bemondó vagy a műsorvezető emberiesség elleni bűncselekményt emleget, vagy a szóhoz érve elbizonytalanodik és valami köztes torzót présel ki a fogai között.
Mostanában az emberiség elleni bűncselekmény akkor kerül a hírekbe, amikor meghal a szabadkai csendőr, vagy nem adják ki Zentait, vagy Hágába szállítanak valami délszláv háborús bűnöst.
Ezek esetében egyértelműen emberiség elleni bűnökről beszélünk, mivel a hatályos büntetőjog XI. fejezete szerint a háborús uszítás, a népirtás, az apartheid, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása vagy a vöröskereszttel való visszaélés mind ebbe a körbe tartozik.

Az emberiség versus emberiesség kérdés megközelíthető nyelvi alapon, logikai alapon, fordítói alapon, vegyészkorrektori alapon, bármilyen alapon, csakhogy jogi kifejezésről lévén szó a nem jogi alapon való megközelítésnek nem sok értelme van.

Aki a magyar jogi egyetemeken eljut az első félévi vizsgákig és mondjuk római jogból megbukva elmegy hamburgert sütni, az sem fogja elfelejteni azt az alaptételt, hogyaszongya

NULLUM CRIMEN SINE LEGE

azaz nincs bűncselekmény törvény nélkül, vagyis csak az a tett számít bűncselekménynek, amit az elkövetésekor a jog annak minősített. (a primitív rómaiak még nem ismerték a visszamenőleges hatályú törvényalkotást, de van itten fejlődés, kérem, hogy attul kódulunk!)

Tetszettek figyelni?

A rómaiak azt mondják, hogy a TÖRVÉNY határozza meg, mi a bűncselekmény, így a hatályos büntetőjogban szereplő kifejezéseket kell használnunk akkor, amikor bűncselekményekről beszélünk.
Pontosítok.
Nekünk ugyan nem, mert mi gyarló, műveletlen és félművelt zemberek vagyunk és akkor vagyunk pongyolák és akkor dobálózunk félreértett jogi szövegekkel, amikor nekünk tetszik.

Az adónkból fenntartott közszolgálati médiának viszont kutya kötelessége az igényesség, a pontosság, a szakszerűség.
Egy hírszerkesztőnek mindenkinél jobban kellene tudnia, hogy nem beszélhet emberiesség elleni bűncselekményről, amikor valakit emberiség elleni bűncselekménnyel vádolnak.

Már csak azért sem, mert bár az emberiesség elleni bűncselekmény Magyarországon nem létezik, mégsem ugyanazokat a csúnya dolgokat takarja, mint a soha el nem évülő,  emberiség elleni bűncselekmények.

Az ENSZ 1998-ban Rómában megalapította a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
Erről készült az úgynevezett Római Statútum.
A Római Statútum megkülönbözteti az emberiség és az emberiesség elleni bűncselekményeket. Az előbbi kategóriába tartoznak pl. a népirtás és a háborús devianciák, az utóbbiba többek között az emberölés, az erőszakos közösülés, a jogtalan bebörtönzés és az apartheid.
Csakhogy.
Magyarország hiába írta alá 1999 januárjában a Római Statútumot, az Országggyűlés hiába ratifikálta 2001 novemberében, azt a mai napig nem hirdették ki és a hatályos büntető törvénykönyvbe sem emelték át.

Addig, amíg a törvény nem beszél emberiesség elleni bűncselekményről, addig jó lenne, ha a közszolgálati média sem tenné.

Összefoglalva:

emberiség elleni bűncselekmény a hatályos jogban van

emberiesség elleni bűncselekmény a hatályos jogban nincs

Hogy milyen bűncselekmény létezik, azt pedig nem a nyelvészek, nem a korrektorok, nem a fordítók és nem is az internetezők döntik el, hanem a Magyarországon hatályban lévő jog.

Ennyi.

 

 

 

esetleg még ezek:

Alternatíva csak egy van!

Vaj sincs a fülem mögött!

Később halnék szörnyet - ha lehet

Helység, helyiség, hejj!!

Nem-e változik a nyelvünk?

Kultiválom-e a spenótot?

Fáradság vs. fáradtság

Most akkor nem minden különböző??

Leszúrták, túlélte!!!!

Ejtjük vagy vétjük a hibát?

Miért fran a svájci ?

Miért csapódik most minden?

Kecsöp, dzsiviszi, vörcseszter, gordonblú

Adekválunk egyet, Józsi?

Kenterbe verjelek vagy orrba?

Helyes kiejtés, téves kiejtés

Mi az hogy Kesznyéte?

Van református pap, vagy nincs református pap?

Zsidó mise, evangélikus müezzin?

Paparazzi, kvázi, uszkve!

Logopédust a közszolgálati médiába!!!

Bajban lesznek, akik e szép szó pontos formáját a gugliban keresik.
Vagy tulképp nem lesznek bajban, csak nem találnak biztos forrást.
Az meg végképp butaság, hogy az a helyes, amelyikből többet talál a kereső.

Van egy régi angol szó, ami az árucserét jelenti.
Ez úgy szól, hogy barter.
Már húsz éve is bevett dolog volt barternek hívni minden olyan kétoldalú üzleti tranzakciót, amit nem követett pénzmozgás, azaz barter az is, amikor a gazdaság két jeles szereplője egymásnak szolgáltat: én megcsinálom az adóbevallásodat, te megjavítod a kocsimat.

barter.jpg

A barter szó szerepel az akadémiai értelmező szótárban is.
A bartel, horribile dictu bartell szó pedig nem szerepel.

A nyelvészeti megmondóemberek és az önkéntes nyelvrendőrök bizonyára százszor elmondták már, hogy fölösleges okvetetlenkedés a nyelv és a helyesírás szabályain lovagolni, éljen a szabadság és mindenki azt mondja, ami jólesik neki.
Igazuk van.

Én soha nem javítanám ki azokat, akiknek a beszédében vagy írásában

barter helyett bartel,
pszichológus helyett szihológus,
államfő helyett álamfő,
kaució helyett kaukció,
adekvát helyett adekvált,
bornírt helyett bonírt,
fáradság helyett fáradtság,
kartell helyett karter,
hatalom helyett vaccpaör,
notórius helyett notórikus,
helység helyett helyiség,
szuverén jog helyett szuvenír jog

szerepel, maximum szükség esetén segítene a megítélésükben.
Mint ahogy egyszer egy állásinterjú ott ért véget - és váltott át udvariaskodó  csevegésbe - amikor a cégemhez jelentkező vezetőjelölt azt találta mondani, hogy BIZNIC.

összegezve tehát, a barter vagy bartel kérdést eldöntenő:

BARTER
 

 

Ha paraszt nem lenne, édesem, akkor neked nem volna mit enned!

Ha összeírnám a tíz legszánalmasabb, elcsépelt, gagyi közhelyet, ezt egészen biztosan dobogós helyre tenném.
Először az általános iskolában hallottam, Margó nénitől, az osztályfőnökömtől, utána nála okosabb és alacsonyabb intellektusú hajjakendektől is, de szinte kivétel nélkül szemrehányóan, kioktatólag védték meg a földműveseket, vagy a gazdálkodókat.
Vagy legalábbis szentül meg voltak erről győződve.
Pedig csak a tudatlanságuknak csaptak kisebbfajta hírverést.
A tudatlan ember - úgy vettem észre - előszeretettel javít ki másokat.

Margó néni műveltsége is csak erre a közhelyre terjedt ki, a paraszt szó jelentéseivel ugyanakkor már nem volt tisztában.

A paraszt a földműves mellett jelent még faragatlan viselkedést, szántáskor véletlenül kimaradt földsávot, sakkban a gyalogot, egyes tájakon a ruházat dísztelen részét, egyes cigányok pedig így nevezik nem közülük valót - de feltételezem, hogy aki leparasztoz, az valószínűleg nem a szántásra és nem is a sakkra gondol, hanem arra, hogy te faragatlan, baromarcú türhő.
 

Nomármost ha tényleg az vagy, akkor replikázol a poszt első mondatával!

:-)

Ez a Gordiusz gyerek kódisszegény földműves volt, akinek Krisztus előtt nagyjából négyszáz évvel megjelent Zeusz és megsúgta, menjen be a mai Törökország területén virágzott phrügiai királyság fővárosába, ahol akár még fríg király is lehet belőle.

Gordiusz csomagolt és nekiindult a szekerével oda, ahol a gyilkos trónviszály épp ott tartott, hogy az első idegen lesz a király, aki a szekerével beparkol a Zeusz templom mellé.
Így lett Gordiusz a király és Gordium a város, ahol kegyhellyé vált a jó döntés emlékére a kibogozhatatlan csomóval a Zeusz templomhoz kötözött szekér.

Később kapott szárnyra az a legenda, hogy az lesz a világ (értsd Kis-Ázsia) következő uralkodója, aki kibogozza Gordiusz csomóját, vagyis megoldja a gordiuszi csomót.
Nagy Sándor hódító, aki ie. 344-ben járt arrafelé, nem lacafacázott sokáig, hanem egyetlen kardcsapással átvágta a gordiuszi csomót, így a gordiuszi csomó a megoldhatatlan problémák, a kardcsapás pedig a frappáns megoldások jelképe lett.

Nagyjából elég ennyit tudni a dologról, kár hogy a közszolgálati média munkásai összevissza beszélve rosszra tanítják a népet és a gordiuszi csomót és az átvágását olyan összefüggésekben használják, amelyeknek köze nincs az eredetihez.

30 éve közszolgálatilag csak egyetemi/főiskolai végzettséggel lehetett mikrofonhoz jutni.
30 éve egy egyetemi/főiskolai diploma még feltételezett némi általános műveltséget.

Ma már...

... ehh, inkább hagyjuk.
 

Diana hercegnő 1997 augusztusi halálos balesetéig az átlagmagyar ezt a paparazzi kifejezést nem hallotta, akkor viszont tele lett a média a lesifotósokkal és az olasz elnevezésükkel.

A lesifotós a paparazzo.

A több lesifotós a paparazzi.

Vajon mit jelent az, hogy paparazziK?

Lesifotósokok?

Persze tudom, én grammatikanáci vagyok, a nyelvészet meg leíró tudomány és nem az a rossz, aki egy kifejezést rosszul használ, nem is az a médiamunkás, amelyik sokat tesz egy idegen szó logikátlan honosodásáért, hanem az, aki a blogjában ezt szerény csendben megemlíti.

 

Vagy itt van a quasi, ami már kváziként szerepel a helyesírási szótárban is.
Van sok jelentése, úgymint mindegy, látszólagos, tulajdonképpen(i) - ám jónéhányan a tehát helyett használják.
Ahogy az usque - vagy uszkve - szót a körülbelül helyett.
Szerintem tévesen  (bár ismét megjegyzem, SOHA nem javítanék ki senkit)

Az amatőr nyelvápolók kényszeres ledorongolói szerint szabadság van és mindenki úgy használja az idegen szavakat, ahogy épp neki tetszik.

 

Jó dolog a szabadosság a nyelvben és a blogokban is.
Hamarabb meglátszik, kivel állsz szemben.

:-)
 

 

Kesznyéten (és nem Kesznyéte!) Borsod megyei kistelepülés, Miskolc alatt található és a méretéhez képest sokat szerepel a hírekben.
Itt okozott országos vihart egy szerencsétlen gazda, aki a kerítésébe vezetett árammal próbálta megvédeni a termést a hívatlan vendégektől és itt van az árvízvédelmi kapu, amiről mai hallhatunk épp eleget.

A község neve tehát Kesznyéten.
Nem Kesznyéte, hanem Kesznyéten.

Úgy gondolják tán, hogy van egy falu, aminek a neve Kesznyéte és aki odamegy, az Kesznyéten van.
Nem!

A falu neve Kesznyéten, és aki odamegy, az Kesznyétenben van.
Hülye dolog, de ez van!

Én már jártam ott, sőt, valamikor nem is olyan régen, még a kilencvenes évek elején egy girincsi ismerősömet kézikapcsolással csak Kesznyétenen keresztül tudtam felhívni, de ez nem fontos.
Az viszont igen, hogy a közszolgálati Magyar Rádió bemondói miért mondják azt, hogy a kesznyétei árvízvédelmi kapu?
Miért mondják a Pest megyei Veresegyházra azt hogy Veresegyháza?
Miért írják Nádasdladányt Nádasladánynak?
A Törökvész utat Törökvészi útnak?
A Tolna megyei Döbröközt Döbrögköznek?
Szirmabesenyő helyett hogy Szirmabesnyő? Máriabesnyő miatt?
A Ronyva patak helyett hogy Rongyva?

Miért mondják a budakalászi Omszk-tóra, hogy Omszki-tó? (oké, könnyebb kimondani, de nem ez a neve!)


Miért keverik össze folyton a helységet a helyiséggel?

(ld. medwe.blog.hu/2009/08/19/helyseg_helyiseg_hejj)

 

a sokak által gyakran rosszul ejtett szavak folyamatosan bővülő gyűjteménye

(összeállítását a Bartók és Klasszik Rádió bemondói ihlették)

  helyes kiejtés helytelen kiejtés
     
Christopher Hogwood
brit karmester, zongorista
1941-2014

krisztofer hagvud

hogvúd
Sumi Yo
koreai szoprán
1962

szumi cso

szumi zsó, dzsó
Charles Mackerras
ausztrál karmester
1925-2010

 csársz mekeresz

 makkerasz
Lang-Lang
kínai zongoraművész
1982 Shenyang

 lanlan

lengleng
Johann Sebastian Bach
német zeneszerző
1685 Eisenach

 johan szebasztián bach

 szebasztyjan
Nikolaus Harnoncourt
osztrák karmester
1929-2016

 nikolausz harnonkurt

 árnonkúr
Alexandre Dubach
svájci hegedűművész
1954, Thun

 álékszandr bák

 dubás
Joseph Haydn
osztrák zeneszerző
1732-1809

 jozef hajdn

 hejdn
Ernesto De Curtis
olasz zeneszerző
1875-1937

 erneszto de kurtisz

körtisz
Camille Saint-Saëns
francia zeneszerző
1835
1921

 kamij szenszansz

 kamill szenszan
 Paul Dukas
francia zeneszerző
1865
1935
 

pól dükász

  paul düká
     
     
     
     
Cházár András
a süketnémák jótevője
1745-1816

császár

 cázár, cházár
 Weöres Sándor
költő
1913-1989

 vörös

 vöres, veres
     
     
     
 Auchan
szupermarket

 osan

 ósön, osen
 Boeing
repülőgép márka

 bóing

 bőing (a német alapító   Wilhelm Böingnek született, de nevet változtatott)
 bruschetta
olasz étel

 brúszkét

 brusetta, brucsetta
 Ceausecu
kivégzett román diktátor

 csauseszku

 csaucseszku
 Cointreau
francia narancslikőr

 koántró

 kontrő
 Cordon Bleu
kék szalag, becsületrend, étel

 kordon blő

 gordonblú
 Edinburgh
Skócia fővárosa

 edinboró

 edinbörg,burg
 Estoril
portugál település

 estoril

 esztoril
 Michigan
amerikai állam

 misigen

 micsigen
 Mitsubishi
japán cég és autómárka

 micubisi

 micsubisi
 Schipol
Amszterdam repülőtere

 szkipol

 sipol
     
 Sopianae
Pécs római kori neve

 szopiáné

 szofiáne
     
VAM Design Center
budapesti multikult épületegyüttes

 vam

 vem
 Vylyan
Villány római kori neve

 vilián

 vilien
Worchester
angol fűszeres mártás

 vuszter

vörcseszter
     
     

 

Ezek persze az idegen nevek magyar fonetikára való átírásai, eredetiben a legtöbbje meghallgatható a FORVO hangos weboldalon.
Más.
Ezúton is kérek a kedves érdeklődőt, hogy ha nem muszáj, lehetőleg ne javítson ki senkit.
 

kenter.JPGCanter = könnyű vágta

to win at a canter = kenterben győz, vagy könnyen győz

(forrás: szotar.sztaki.hu)

 

Tehát ha lefordítom a jól bevált angol kifejezést, akkor KENTERBEN VERI azt, amit könnyen győzött le. Ez a kenterben veri jelentése.

gyengébbek kedvéért:

kenterben veri = helyes

kenterbe veri = helytelen


Ehhez képest mit olvasok médiaszerte?

Azt hogy kenterbe veri ezt vagy azt ez vagy az.
Mintha a kenter az valami kemény tárgy lenne, amibe bele lehet verni mást vagy másokat.

A következő idézetek forrásai nem fórumok, nem blogok, hanem médiumok, ahol állítólag igényes profik forgatják a tollat, ahol állítólag korrektorok is dolgoznak, mert azok nélkül ugye nem szerkesztőség a szerkesztőség...

Kenterbe verte az MSZP-t a Jobbik (jobbik.hu)

 

www.kreativ.hu
Kenterbe verte a GVH a cégeket


www.nemzetisport.hu
februárban Magyarországra érkezett, kifejezetten műrepülésre kifejlesztett MXS gép sebességben, dinamikában kenterbe verte az Extra 300-asokat.

www.szulokhaza.hu
Így ez az végtelenül egyszerű, ám annál hasznosabb találmány volt az, ami kenterbe verte az összes versenybe szállót.

www.reggel.hu
Versenyein ezrek tomboltak a lelátón, amikor kenterbe verte a szocialista országok, köztük a Szovjetunió csodalovait.
 

bulvar.ma.hu
a műsorvezető kibeszélőshow-ját mostanában többször is kenterbe verte a rivális csatornán futó Joshi Bharat, ráadásul, Mónika magánéleti válsága miatt hiteltelenné vált a nézők és a csatorna vezetősége előtt.


szentkoronaradio.com
Ennek ellenére most a 22 esztendős Takács Krisztián kenterbe verte az MSZP jelöltjét, egyúttal bebizonyította: Nyugat-Magyarországon is növekvő igény van a radikális és tiszta, új erőre.

 

hirek.oldal.info
Magyarország kenterbe verte Nyugat-Európát a korai elhalálozás tekintetében



Vicc, hogy a felsorolásban nem is egy olyan honlap szerepel, ami magyarságra oktatna minket, sőt, azt is tudni véli, hogy ki a jó magyar és ki nem az...
Persze mindannyiunk szerencséjére van valaki, aki ha jövőre kormányra kerül, egészen biztosan rendezi ezt a kérdést is.

Rossz szokásom reklamálni, amikor olyanok fogalmaznak pongyolán, beszélnek csúnyán, ejtenek vagy használnak rosszul szavakat, akiknek munkaköri kötelességük a nyelvművelés. Nincs bajom azzal sem, hogy egyesek szerint emiatt én is csak egy grammatikanáci vagyok, végülis címkézni könnyebb, mint gondolkodni.

Adekvát.
Nem lenne kötelező ezt a kifejezést használni, de aki az egyértelmű, vagy az azonos értékű szavak helyett ilyen jól csengő, idegen szóval fejezi ki a kínjait, az bizonyára sokkal több, sokkal műveltebb, mint a porbafingó többség. (tehát az adekvát jelentése egyértelműen ez: egyértelmű, azonos értékű )

Egészen addig, amíg jól használják ezt a parádés szót és nem azt mondják helyette, hogy adekvált.
Nincs baj azzal, amikor Józsi a lakatosműhelyt megunva ügyvezető igazgatóvá avanzsál, vesz egy színes öltönyt, hozzá fehér frottírzoknit és csináltat a plázában valami csicsás névjegyet is, mert neki az üzleti életben "szuvenír joga"  a nyakatekert körmondatokba csempészett idegen szavakkal demonstrálni a páratlan szókincsét, és azon sem lepődöm meg, amikor a Róbert-híd Rádió, vagy Lófütty FM nagyarcú riportere csinál reklámot a saját félműveltségének.

Akkor ugrik ki a fülemből a blútúsz, amikor egyetemi oktató (!) szájából hallom azt, hogy adekvált. Egészen biztosan nem azt mondta, hogy adekvát, hanem azt, hogy adekvált.
Ezt a hibás formát a gugli is ismeri, most épp 4940 oldalon találja meg.
Ez nem mind blog, nem mind fórum, vannak közötte komoly médiumok és egyetemi jegyzetek is!

Ahogy a nyelvművelők esküdt ellenségeitől megtudtam: a nyelv változik és ha valamit elegen mondanak rosszul, az egy idő után kötelezően elfogadottá válik.

Remélem, még megérem, hogy munka után az esti órákban adekválhatunk egyet és aki részt vesz a buliban, az onnantól mind adekvált lesz.
Én adok majd róla papírt is.
Puhát és illatosat, hogy mindenkinek jó legyen.
 

... és sorolhatnám.
Hogy mit is?

Azokat a a szavakat, amiket de sokan ejtenek következetesen rosszul.

Az egyáltalán nem volna baj, amikor egy pincér a vuszter (Worchester) helyet vörcsesztert, a vilián (Vylyan) helyett vilient, a kordonblő (Cordon Bleu) helyett gordonblút, a kecsap (Ketchup) helyett kecsöpöt, a koantró (Cointreau) helyett kontrőt mond.

A gáz az, amikor veszi magának a bátorságot és KIJAVÍTJA a vendégét.
Rosszra.
Ha a rosszat javítaná jóra, az is problémás lenne, mert a pincérnek a vendéget kiszolgálnia, nem pedig tanítania kell, de így egyenesen szánalmas.
Az éttermi kalandjaim során előfordult ilyesmi nemegyszer, meg is írtam a régi medwe.hu-n meg itt a blogban is, afféle pótcselekvésként, mert a helyszínen szóvá tenni ezt az otrombaságot eszembe sem jutott.

Két eset indított e poszt megírására.


A napokban valami sokadik tévécsatonán egészségügyi felvilágosító műsor ment, neves orvosokkal, a műsorvezető hölgy pedig következetesen infraktusról, infulendzáról és inekcióról beszélt - a vendégeinek a szeme sem rebbent.

Akkor már nekem sem, amikor egy észkombájn kijavított, hogy a JVC (dzséj-vi-szi) az nem jévécé, hanem dzsiviszi, a Pioneer (pájonír - angolosabban, sznobosabban pájoniö) pedig páonyeer - két e-t hangsúlyozva.

A lényeg, hogy hiába beszélünk ugyanazon a nyelven, mégis értjük egymást!
:-)

 

 

kapcsolódó link:

Horváth Péter Iván: Vörcsesztert az Ósönből

Rájöttem, miért rezzenek össze, amikor azt hallom a bankban, a rádióban vagy akárhol máshol, hogy sváci fran.
Nem svájci frank, hanem svájci fran.

Egy gyerekkori beszélgetés jut eszembe.
Lehettem tizenkettő és valahol azt találtam mondani, hogy francia frank és svájci frank.
Egy felnőtt a nyilvánosság előtt kijavított, hogy azt úgy kell mondani: fran.
Merthogy a francia nem ejti az utolsó hangot.
- Én viszont magyar vagyok és én ejtem - válaszoltam, mire a többiek jót derültek az okvetetlenkedő Tudomkán, aki - velem szemben - semmilyen idegen nyelvet nem beszélt. Nem tetszett neki hogy miattam kinevették a többiek, ezért rám szállt és onnantól folyamatosan igyekezett alázni.

Ha azt hallom, hogy "svájci fran", mindig az az ember jut eszembe, akinek a franciatudása csupán ennyiből áll, de ezt is főleg mások ledöngölésére használja, bátran kijavítva olyanokat is, akiknek felsőfokú francia nyelvvizsgájuk van - és csak somolyognak a buzgómócsingon, ha észreveszik egyáltalán.

Nem az az igazi kérdés, hogy miért külföldiül mondják azt, amit magyarul is lehet, miért ejtenek sokan egy két szóból álló kifejezést félig angolul, félig magyarul (mint az ájbíem pécét, az ájszteát, a leptopot) - hanem arról: miért kell egy minimálisnál is kevesebb tudást mások kijavítására használni?

 

PS. nagyon örülök, hogy a Klubrádió gazdasági híreiben hosszú ideje már bátran franknak merik ejteni a svájci frankot.

Szerintem hibát követ el, aki vét valami ellen.
A hibázni és véteni annyira hasonló tartalmú, hogy szinte szinonimái egymásnak.
Mindkettő negatívumot jelent, éppen ezért aki hibát vét, az éppen hogy jót csinálja.

Szerintem egyszerűbb lenne azt mondani, hogy hibázik, de ha már a beszédből mindenképp ordítania kell a választékos fogalmazásnak és a kifinomult ízlésnek, akkor inkább hibát ejt.

Egyáltalán nem tesz boldoggá, hogy a "hibát vét" forma már naponta köszön vissza hírekból, publicisztikából, filmekből, szépirodalomból és a gugli is háromszor annyit talál belőle, mint a szerintebb egyáltalán nem pongyola "hibát ejt" kifejezésből.

Köszönhetően megint csak a média igénytelenségének és a műveletlen szerkesztőknek.
Ha bárhol azt hallom vagy olvasom, hogy "hibát ejt", a legszívesebben kezet fognék az elkövetővel.

 

 

Íme egy figyelemre méltó írás, amit a szerzőjével együtt tisztelek, de nem tudok velük azonosulni:

alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/kotnyelv/szofejt/sz_001.htm
 

Mennyiért vesszük a fáradtságot?

Én pl. semennyiért, nekem szokott jönni magától is.
Amikor nem blogban, nem levélben, nem internetes fórumban, hanem sajtótermékben, horribile dictu szótárban (!) találkozom ezzel a pongyolasággal, akkor mindenképp.
Lemerít ugyanis.

fáradtság = erejét vesztett állapot
fáradság = kimerítő tevékenység

A kettő, még ha mindössze egyetlen hang is a különbség közötte, nem ugyanaz!

Aki veszi magának a fáradságot, vagyis egy meglehetősen kimerítő tevékenység árán megtanulja a magyar nyelv kifejezéseinek pontos használatát, az talán átéli majd a jóleső fáradtságot, ami a kisebb-nagyobb megerőltetéseket követi.

Vettem a fáradságot

 

és nem a fáradtságot, hogy kigyűjtsek néhány olyan elképesztő webhelyet, ahol ez a kifejezés rosszul szerepel. Sajnos az egyikben benne van a Magyar Tudományos Akadémia is...

szotar.sztaki.hu/dict_search.php
startlap.dicfor.hu/szotar/hun/eng-hun/trouble/both/any/0/1
hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:Modern_Talking_%C3%ADr%C3%B3
www.hetek.hu/kulfold/199904/balkan_amerikaban
www.mediakutato.hu/cikk/2007_04_tel/06_erdelyi_magyar_sajto
www.kulturpart.hu/zene/14094/lukacs_lacin_kivul_mindenki_potolhato

Ennyi.
Sajnos...

 

Ugye a nyelv amit használunk az folyamatosan változik, mint tudomány pedig csak leírja azt, amit mi művelünk vele. Soha nem venném a bátorságot, hogy valakit szemtől-szembe vagy írásban kijavítsak, de továbbra is élek a ius murmurandival, amikor a sajtóból köszönnek vissza a félműveltség bántó megnyilvánulásai.

Két hasonló hangzású, de merőben eltérő jelentésű magyar szó a helység és a helyiség.

A helység az települést jelent (Budapest, Hörcsöglaka, San Francisco, Nahodka) a helyiség pedig falakkal határolt épületrészt (konyha, mosdó, díszterem)

Igen, ezt már általános iskolában is tanultuk.
Vajon a hírszerkesztők, akik leírják és a korrektorok, akik átengedik, azok akkor hiányoztak?

Hány helyen olvasható az hogy légkondícionált helység, hogy kiadó üzlethelység?
Amikor egy ingatlanhirdetésben áll az hogy "szuterin helység a központba", akkor azt mondom, oké, nem futotta mindenkinek az elemi iskolára.

Mire gondoljak, amikor újságban olvasok ilyet?
Hogy rossz az ízlésem, sznob vagyok, öreg vagyok, finnyás vagyok, monnyak le?

Egy nagy túróst!

 


ez pl. az eredeti helyén évekig egy reggeliző "helység" volt, aztán kijavították

 

 

 

esetleg még ezek:

Alternatíva csak egy van!

Vaj sincs a fülem mögött!

Később halnék szörnyet - ha lehet

Helység, helyiség, hejj!!

Nem-e változik a nyelvünk?

Kultiválom-e a spenótot?

Fáradság vs. fáradtság

Most akkor nem minden különböző??

Leszúrták, túlélte!!!!

Ejtjük vagy vétjük a hibát?

Miért fran a svájci ?

Miért csapódik most minden?

Kecsöp, dzsiviszi, vörcseszter, gordonblú

Adekválunk egyet, Józsi?

Kenterbe verjelek vagy orrba?

Helyes kiejtés, téves kiejtés

Mi az hogy Kesznyéte?

Van református pap, vagy nincs református pap?

Zsidó mise, evangélikus müezzin?

Paparazzi, kvázi, uszkve!

Logopédust a közszolgálati médiába!!!

Emberiség vagy emberiesség elleni bűncselekmény?

- de az a helyzet, hogy nem lehet!

Megintcsak a guglival kezdtem: 14.800 találat érkezett arra az idióta szókapcsolatra, hogy "azonnal szörnyethalt" - most ez lesz a 14.801.

Ennyi nagytudású hírszerkesztő nincs tisztában a szörnyethalt szó jelentésével, pedig megnézhetnék a Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótárában.
Nekem megvan két kiadás és a szócikk mindkettőben betűről betűre megegyezik: megrendítő hirtelenséggel, borzalmat keltő módon meghal - ezt jelentette a szó 1989-ben és ugyanezt 2003-ban is.

Vagyis ha valaki megrendítő hirtelenséggel hal bele egy balesetbe, ott tök fölösleges kiírni, hogy az azonnal történt, ugyanis a kifejezésben ez már bennfoglaltatik és nincs apelláta, később már nem lehet szörnyethalni.

Még a sok hülyeségtől sem!

Rendben, a nyelv egyfolytában változik és mindig voltak maradandók, meg szaladandók.
Én vállalom, hogy a magyar nyelv egyes kérdéseiben konzervatív vagyok.
Használom és szeretem a friss jövevényszavakat, de soha nem fogom nem észrevenni a félművelt ember rossz nyelvhasználatát.

Sajnos a média is egyre hígabb, miért pont az javulna.
A 70-es 80-as évek médiájában az kerülhetett képernyőre és az állhatott mikrofon mögé, akinek volt felsőfokú végzettsége, vagyis egyetemi vagy főiskolai diplomája.
Akkoriban ezek is többet értek, mint a mai fizetős Bálint király főiskolák és Neptunusi Szent Karajcsont egyetemek által kiadott oklevelek - de ezekre már amúgy sincs semmi szükség, hiszen a legtöbb médiumban akár nyolc elemivel is lehet rovatot vezetni.

Ezért születnek nyelvrongáló szalagcímek és tudósítások dögivel.

Mind gyakrabban olvasom és hallom, hogy XY körül nincs minden rendben, azaz vaj van füle mögött.
Zseniális!

Eredetileg ugye van a pógár, akiknek valami van a füle mögött meg van az intés, hogy akinek vaj a fején, az ne menjen a napra. Mindkét mondás eredetének utána lehet nézni, van ezekről anyag a neten is, de az ilyes kutatás kissé bonyolult, ezért a szellemi takarékosság és az egyszerűsítés jegyében célszerű inkább összevonni őket, úgy egyszerűbb már megszámolni is ezeket a sznob dolgokat, amik csak fokozzák a százas szegek frusztrációját.
 

összefoglalva

helyes:

vaj van a fején (tehát ne menjen a napra)

valami van a füle mögött

 

helytelen:

vaj van a füle mögött

 

Bár ha valakinek vaj van fején és mégis kimegy a napra, akkor az a vaj elolvad és megfelelő fejtartás esetén jut a füle mögé is bőven, így akár felmentést is adhatunk a pongyolaság vádja alól.


PS: a posztot illusztráló képre kattintva elérhető újságcikkben szereplő mondásösszevonás ezúttal nem a médiumok, hanem a hírben megnyilatkozó coci politikus érdeme!

Rendben, hogy a nyelv folyamatosan változik,
de az nagyon nincs rendben, amikor a félművelt ember rosszul használ egy idegen szót és ezt lassan annyira megszokjuk, hogy a szó eredeti jelentése is megváltozik.

Az alternatív szó azt jelenti, hogy KETTŐ dolog közül választhatunk,

tehát van egy lehetőségünk és van annak az alternatívája, a másik lehetőség.

Ha netán akad valahol egy harmadik is, akkor az már nem alternatíva, de nem is alternatívák, még kevésbé alternatívákok.
Miért is nem?
Mert a Magyar Tudományos Akadémia az alternatíva kifejezést úgy definiálta, hogy két vagylagos lehetőség közötti választás.

Divatos dolog nyelvi kérdésben is a guglihoz nyúlni, aztán diadalmasan a világ elé tárni az ott megjelenő 56.789 találatot és megkérdezni, hogy akkor ezek mind rosszul tudják?

Igen, mind rosszul tudják, sőt, e logika szerint a tehénlepény is ehető, hisz százmilliárd légy nem tévedhet!

Aki szerint a  "nyelvében él a nemzet" nem csak üres szólam és igényesen használja az anyanyelvét, az nyelvi kérdésekben nem a google találati listájából, hanem a Magyar Tudományos Akadémia kiadványaiból okul.

Más alternatíva ugyanis erre nincs.
 

 

 

ajánlott link:

kultura.hu/main.php

ps: belátom, a félművelt túl erős.

Villány ősidők óta lakott település, ahol bronzkori cuccok is kerültek elő a föld alól és ahol a kelták óta folyik a jó bor. A rómaiak Viliannak hívták, amely elnevezés Vylyan formában köszön vissza XV. századi iratokból.

Ezt a nevet védette le néhai Debreczeni Pál, a szegedi tanács pénzügyi osztályvezetője és  borosgazdává előlépve 1988-ban Nagyharsányban megalapította a Vylyan Borászatot.
A többit már tudjuk, vagyis annyit mindenképpen, hogy a Vylyan feliratú palackok általában jó kis nedűket rejtenek.

Amit nem tudunk, az a név kiejtése.
Valami rejtélyes okból kifolyólag Villány történelmi nevét tíz emberből hét úgy ejti hogy VILIEN, kettő meg sehogy, mert nem tudja, hogy kell, inkább kér Bockot vagy Polgárt, mert azt egyszerűbb kimondani.

Ez még nem volna olyan nagy baj.

Az viszont  annál inkább, hogy tegnap egy éven belül a harmadik pincér vette magának a bátorságot, hogy kijavítsa a kiejtésemet.
No nem vilienról viliánra, hanem fordítva.
A pincérek többsége szerint a Vylyan helyes kiejtése vilien.
Ez sem olyan nagy baj, nem ez az egyetlen dolog, amit vendéglátósék rosszul tudnak.

Az a szereptévesztés viszont nagyon nagy gáz, hogy egy pincér kijavítja a vendéget.
Akkor is kifogásolható, ha a vendég valamit rosszul mond, de ha őpincérsége épp a jót javítja rosszra, az már szánalmas!

2-3 hete egy remek borozóban száraz muskotály iránt érdeklődtem.
A korai huszonéves pincérféleség kihúzta magát és a következőt mondta:

- Uram, a muskotály az mindig édes!

Oké, fiam, nem csak pimaszul pofátlan vagy, hanem bántóan buta is, ugyanis a kenyéradó gazdád még tavalyelőtt is palackozott száraz muskotályt, kár hogy ezt nem tudod, kár hogy ennyire nem értesz a szakmádhoz, az meg már több mint kellemetlen, hogy ezzel a  felkészültséggel ilyen nagy arcot hordasz - gondoltam, de ezt sem ott, nehogy belegázoljak a fiatal nemzedék szárnybontogatásába, hanem inkább másnap, itthon.

Mi lenne, ha egy pincér ismerné azt a helyet, ahol dolgozik?
Tisztában lenne azzal, hogy mi van az étlapon, hogy miről volt híres öt éve, vagy hogy nevezték 30 évvel ezelőtt a vendéglőjét.
Mi lenne, ha egy pincér helyesen ki tudná ejteni azoknak az ételeknek és italoknak a nevét, aminek a szállításával telik a napja? (nem mondja, hogy gordonblú, kápdzsekk,  csivazregál, vörcseszter, szegvin, csátóbriand, brucsetta, kecsöp, kontrő, glenfidics )
Mi lenne, ha egy pincér pontosan tudná, hogy a vendég kiszolgálása, nem pedig kioktatása végett vette fel a fehér inget és arra a néhány számmal nagyobb mellényt?

Hogy mi lenne?
Külföld!