Valentin-nap

A Valentin-napnak hívott birkaság már begyűrűzött a kultúrába is.
Sajnos.
A valaha sokkal jobb  napokat megért Madách Színház kommercializálódásának újabb lépése volt a tegnapi cukormázas bemutató, a Végtelen szerelem.
 

Mintha a közszolgálati tévé "Csináljuk a fesztivált" című produkciója lépett volna a színpadra, idétlenkedő műsorvezetővel, találomra összefércelt  zeneszámokkal, tölteléknek meg az igényesség látszatát kelteni igyekvő irodalmi idézetekkel.

 

 

Kétszer nyolc ifjú színész énekére és táncára, továbbá kétszer két balett-táncos művészetére épül a legújabb közönségcsalogató akármi. A kiírás szerint szerelemkoncert, ami elméletben lehetne új műfaj is, de ami tegnap a színpadon zajlott, az inkább valami bazári összevisszaság volt, ami leginkább a zizire hasonlít: olcsó, színes és nem üli meg a gyomrot.

A zenés ajándékkosárban együtt szorongott Demjén Rózsi, Baudelaire, Hacsaturján, John Lennon és a Beatles, Ady Endre, Lionel Richie, Máté Péter, Andrew Lloyd Webber,  Juhász Gyula, meg a számokat legtöbbször éles, bántó hangon elharsogó énekesek. A színvonal érdekében beletehettek volna még egy kis Rejtő Jenőt, Desmond Tutut, Stahl Juditot, Teller Edét, Zsirinnovszkijt, Markosnádast és két evőkanál juharszirupot...


Némelyik duett egész jól szólt, de szerelmes dalokat musicalszínészekkel énekeltetni olyan, mint amikor valaki fazekak és fedők püfölésével akarja utánozni az Amadindát.
Az előadók mentségére szóljon, hogy legalább intonációs problémákkal nem küszködtek (szemben pl. a Vígszínház művészeivel) de szerintem nagyon nem szép dolog egy szerelmes dalt érzelmek és különböző hangszínek nélkül mosolyogva végigkiabálni.
 

Többször volt olyan érzésem, mintha a Megasztár sokadik döntőjének közös produkcióját látnám, bár ott a játékosokat ilyen éneklésért a zsüri porig alázza, a közönség meg sms-ben kiszavazza.

Feke Pál volt a kakukktojás, őt mindig jó volt hallgatni, bármit énekelt, ugyanakkor a szépséges Polyák Lilla kellemetlen hangja gyakran bántotta a fülemet.

Néha betolták, majd kicibálták az univerzális Hajdú Steve művészurat, aki sokféle produkcióban látható, de mindenütt ugyanazt az egy arcot mutatja. Ebben a műsorban a szerelem kémiáját magyarázgatta, egyszer valóban szellemesen, másszor inkább közönségesen, de leginkább erőltetett jópofasággal.

A műsor utolsó 20 percében már egyre jobban vártam a végét, a körülöttem fészkelődő nézőtársak meggyőztek arról, hogy ezt a Valentin-napi katyvaszt nem egyedül untam.
Belegondolni is nehéz, hogy valamikor ezeken a deszkákon játszott Mensáros László, Gábor Miklós, Dayka Margit, Zenthe Ferenc vagy Márkus László.
Mivé lettél, Madách Színház???

 

Nemsokára megint itt van az az "ünnep", amit a leginkább a giccsgyártók várnak epekedve: ilyenkor ugyanis Bálint felvásárol több tonna piros szívecskét, neonszínű nyeles miniballont, ledszemű, gázolt plüssnyuszit, tükrös-szerelmes mézeskalácsot, csábos mosollyal integető eperpárnát, ájlávjú feliratú műanyag csokrot, árpádsávos bögrét Krisztinyuszó áldásával.

Jól pörgeti a gazdaságot, az ilyenkor eladott minden más, az akciós szálláshelyek, a négycsillagos wellnesztől az évek óta szobáztató özv. Hlusztvischiák Gotthárdné pisifoltos lepedőjéig, az erre a napra összefércelt könnyfakasztó színielőadások, rózsaszín fedeles kiadványok, hurkapálcára tűzött bagzókaticákkal sújtott virágcsokrok - és sorolhatnám estig.

Lényeg hogy amit ilyenkor odavágnak a nagyérdemű elé, az legyen piros vagy rózsaszín, legyen rajta minimum egy szív, vagy I love you felirat, nélkülözze az ízlés legapróbb nyomait, olcsón lehessen előállítani és drágáé vegye meg a juh.

A hobbi-ledorongolók is új lendületet vehetnek, ahogy ilyenkor évek óta: most is egymásnak eshetnek, mert az egyikük szerint a Valentin-nap amerikai baromság és ő gyűlöli az egészet, a másikuk meg pontosan tudja, hogy nem is amerikai, hiszen már Szent István királyt is Valentinnak hívták és a koronát is a tangón cserélte egy három kacsintó szemmel felszerelt, piros plüsspárnáért, meg különbenis kapja be mindenki.

Szóval néhány nap múlva megint ünnepelünk, mert azért ez egy ünnep ám a javából és ünnepekre igencsak nagy szükségünk van.

Ilyenkor a medwe általában azon gondolkodik: vajon ki találta ki úgy húsz éve, hogy ez az ünnepet Magyarországon is majmolni kell, hogy érte el, hogy a kilencvenes évek elején tévé, rádió, mosógép és centrifuga nyomatta kötelezően, hogy Bálintot kereszteljük át Valentinra és a napján szórjuk a pénzt, szerelmesen.
 


 

 

 

 

 

19-123
süti beállítások módosítása