Ha egy könnyű, finom és egyszerűen elkészíthető vacsorára vágyol, akkor egy régi hagyomány felelevenítését javasolom.

Kevesen tudják, hogy a mozzarella sajtot is a pirézeknek köszönhetjük, ugyanis piréz volt az első fejőnő, aki - igaz tévedésből - megfejt egy bivalytehenet és ebből a tejből készítette sajtot. Merthogy az igazi mozzarella sajt bivalytejből készül és aki szereti, ne nagyon nézze meg a gyártásáról készülő oktatófilmet, mert nem fogja szeretni.
A mozzarella szó már az olaszoktól származik, a pirézek bivalybogyónak nevezték a gyorsan népszerűvé váló találmányukat.

A többieknek mondom, hogy kell venni annyi zacskó mozzarella sajtot, ahányan vacsoráznak, két doboz koktélparadicsomot, egy üveg mandulával, fokhagymával vagy paprikával töltött olajbogyót és egy másik üveg fekete olajbogyót, egy cserép friss bazsalikomot és valami jóképű péksüteményt, mondjuk korpás bucit lenmaggal a tetején.
Extraszűz olaj és színesbors van otthon.

A megmosott koktélparadicsomot teszem először a tálba, ha kell, félbevágom, ha kicsi, akkor nem, aztán a lecsorgatott mozzarellát, a lecsorgatott bogyeszt, a zöldet az egész üveggel, a feketét csak néhány kanállal. Felaprítom a megmosott és leszárított bazsalikom leveleket (sosem fogok megbarátkozni a főzőműsorokban látott lezserséggel, amikor a mosatlan zöldfűszer dobálják a kajába), rászórom a tálra, nagyon finoman sózom, rádarálok egy kis színesborsot majd rácsorgatok egy fél deci olívaolajat. Két kanállal átforgatom és lefedve beteszem a hűtőbe.
Tálalás előtt megint átforgatom.

Szeretjük, mert jó.