2010.04.18. 17:36
Pirézes szűzérmék
Bela Ursus volt III. Ehune piréz választófejedelem legnépszerűbb főszakácsa, az ő idejében messze földről jöttek a vendégek és kóstolták a magyar ősökkel büszkélkedő séf híres főztjét.
Nagyapja, Geláz Aszpartám ugyancsak szakács volt, de ő nem vitte olyan sokra, mint a híres unoka, mindössze Apafi Mihály tábori konyháján fözött a tiszabüdösi csata idején. Valami irigy gasztropithecus megdumálta a fejedelmet, hogy a pénteki vacsorát nem is úgy kellett volna főzni, mert a húst túlsütötte, a lepény túl lapos lett, a tojásban meg nincs tápérték, ezért szegény Aszpartám szégyenében elbujdokolt. Először a Szováta mellett lévő Medve-tó egyik büfébódéjában kapott állást, később Berlinbe ment, ahol feleségül vette a vastagbokájú Brünhilde Petz kisasszonyt, ő pedig megszülte a későbbi Bela Ursus édesanyját.
 |
Bela - vagy inkább írjuk magyarosan: Béla mester - a gasztronómia történetének első fusion konyhásza, kisujjában voltak a magyar és az erdélyi ételcsodák, a berlini és branderburgi rémségek, de dolgozott egy ideig Marseille egyik előkelő kikötői bordélyházában is, ahol mindent ellesett a világjáró ínyenc hajóskapitányoktól, akik előszeretettel csődültek be a konyhába hogy elmondják: ők mit és hogy szeretnek.
|
Béla a magyaros szűzérméket továbbfejlesztve egy ünnepi alkalomra a következőket főzte a fejelem konyháján.
1. Lobogó sósvízben feltett főni fejenként 15 deka csavart száraztésztát.
2. felszeletelte a sertésszűzet, amit apróra vágott és olajon megfonnyasztott hagymán megpirított
3. a közben talált húsvéti sonkamaradékot apróra kockázta és előkészítette a csiperkegombát
4. amikor a hús mindkét oldalán fehérre pirult, akkor enyhén megsózta és rádobta a gombát
5. közben összekevert 3 deci főzőtejszínt 2 evőkanál dijoni mustárral, a sonkakockákkal és egy teáskanál kristálycukorral
6. az egészet ráöntötte a gombás húsra és összerottyantotta, majd a kifőtt és leszűrt csavarttésztával tálalta.
III. Ehune piréz választófejedelmet nem zavarta, hogy a kép egy része fotosop, sőt, büszkén végignézett a habzsoló vendégseregen és dörgő hangon kérdezte a szakácsot:
- Bela, váccpáör?
A magyar származású séf nem jött zavarba, mert tudta, hogy a fejedelem az étek neve után érdeklődik, de a nagyonünnepi alkalmakkor elfelejti az anyanyelvét.
Pirézes szűzérmék, kegyelmes uram - mondta piréz nyelven és hibátlan kiejtéssel, amitől a nagyúr még büszkébb lett.
- Klep jór henc - adta meg a jelet, mire az asztalnál ülő többszáz előkelőség tapsviharban tört ki.
Bela a kötelezően álszerény mosolygás közben meg volt győződve arról, hogy az ő és nagyapja büszke népe egyszer még komoly csillagként ragyogja be a gasztronómia egét.
4 komment
Címkék: ételrecept ironizálok piréz konyha
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Otto von Bolschewick 2010.04.18. 22:42:04
Két gerezd fokhagymát pépesíts kevés sóval és adj hozzá mokkáskanálnyi római köményt, meg némi gorombára őrölt zöld borsot. A kencével vond be a húst, és tekerd körül hajszálvékony, húsos szalonnaszeletekkel. Boríts a tepsibe 3 dl sört - jó a barna is - és süsd meg a pecsenyét. (20 perc fólia alatt, aztán anélkül. Ha a szalonna szép piros-barna, kész is.)
Mackó úr 2010.04.19. 06:40:20
Emlékeztek még a 60-as évek állandó étlaphősére a Párizsi szűzérmékre? Vékonyra szelt sertésszűz jól kiklopfolva, panírozva vastag tojásbundában (állítólag az ügyesebb szakács sütés után kihúzta a bundából a húst, és újrahasznosította ), mindegy, íze nem volt, legfeljebb a megpirult bundának...
Jobban kedvelem a szűzpecsenyét egy darabban: laza, könnyű húsrész, finoman átszőve zsírral, ha nem a sertéstől származna, akár nyersen is meg lehetne enni.
Bő zsírban hirtelen kisütve, zsenge kapormártással, sósvízben főtt krumplival - az egyik zalai étterem örökös nyerő fogása.
Legutóbb egy tv-vetélkedőn láttam viszont kedves húsomat, ahol is a versenyző -bár a zsűri észrevette a bakit, nem büntette- rendesen kiszárította, túlsütötte a szűzet, pedig a csodás ízek a húslében vannk! (Ugyanezen versenyző az olasz rizottónak is "új értelmezést" adott, megjelenése a cukorsüvegre hasonlított, ez is elment a zsűrinél. Visszaemlékszem Ramsay hisztirohamára, amikor a kelleténél hajszállal kevésbbé híg rizottót raktak elé: a szakács hasára kente a kását - csak nem ette fel onnan, mint a Kapanyányi Monyók a mesében...)
Visszatérve a szűzhöz: igazán változatosan készíthető, sokféle ragut elvisel, de ajánlom kipróbálni saját ízében, egészen enyhe fűszerezéssel!
